Pripyat, Famagusta, Paradise Valley, Kolmanskop – csak néhány a világ leghíresebb szellemvárosai közül. A különleges hangulat, hátborzongató üresség és a hely történelmének tragikuma egyre több látogatót vonz ezekbe a sajátos, izgalmas múltat őrző kisvárosokba.
Pripjaty, Ukrajna
A szellemvárosok „koronázatlan királya”, a csernobili atomerőműtől két kilométerre fekvő Pripjaty, amely körül még mindig nem ültek le teljesen az 1986-os katasztrófa hullámai. Még napjainkban is egyre újabb információk látnak napvilágot a katasztrófa pontos történetével kapcsolatban, és egyre több dokumentumfilm igyekszik felfedezni az igazságot.
Pripjaty városát 1970-ben kezdték el építeni. Nevét egy közeli folyóról kapta. Szinte kizárólag a csernobili atomerőműben dolgozók és azok családjai laktak itt – körülbelül 49 400 fő, ebből 15 406 gyermek és 16 562 nő.
Az atomerőmű négyes blokkja 1986. április 26-án, hajnalban robbant fel. Ekkor még senkit nem evakuáltak, a dolgozók az épületben maradtak, és megpróbálták helyrehozni a károkat. A mérőműszerek ugyan rögtön kimutatták a magas sugárzást, de először úgy gondolták, hogy csupán téves információkat közölnek, mivel vagy elromlottak, vagy megsérültek a robbanás során. Nem sokkal a katasztrófa után tűzoltók érkeztek a helyszínre eloltani a lángokat. Mivel mindenki úgy hitte, hogy a reaktor nem sérült meg, ők sem vettek védőfelszerelést. A dolgozók és a tűzoltók nagy része hatalmas mennyiségű sugárdózist kapott, és a baleset utáni három hét alatt mindannyian meghaltak. Az egyik tűzoltó szerint érzékelhették is a sugárzást, de nem törődtek vele: sokan fémes ízt éreztek a szájukban, a bőrüket pedig mintha tűvel böködték volna.
Pripjaty város lakóit több mint 24 órával a robbanás után evakuálták. Mielőtt felszálltak volna a menekítő buszokra, úgy tájékoztatták őket, hogy csupán rövid időre kell elhagyniuk az otthonaikat, így csak a legszükségesebb holmijaikat vitték magukkal. A háziállatok és a járműveik a városban maradtak – a sugárszennyezett háziállatokat helyi vadászok lelőtték és a szintén sugárszennyezett járművekkel együtt eltemették. Ilyen sorsra jutottak a lakosokat szállító buszok is. Csak három hónap múlva engedték vissza a korábbi lakókat, de ekkor már szinte mindenüket elvitték a fosztogatók.
Már májusban elkezdték a város megtisztítását: lemosták az utcákat, majdnem a város 70%-át sugármentesítették. Szeptemberben megismételték a műveletet, ennek köszönhetően decemberre lényegesen csökkentették a sugárszennyezettséget.
Az atomkatasztrófa következtében a hivatalos adatok szerint 4000 ember halt meg. A Greenpeace ennek többszöröséről számol be. A pontos számbavételt megnehezíti, hogy az áldozatok nagyrészt pajzsmirigyrákban és a rák egyéb fajtáiban halnak meg, és nehéz visszavezetni, hogy a betegség a sugárszennyezés következménye, vagy kialakulásának semmi köze sincs a levegőbe jutott radioaktív anyaghoz.
Pripjaty még most, a katasztrófa után 25 évvel is borzongást vált ki az emberekből, pedig a hatóságok szerint már a városban történő huzamosabb tartózkodás is biztonságos. Ennek ellenére nem szívesen látogatják a környéket még rövid ideig sem. Az emberek számára a sugárszennyezés annyira rejtélyes, megfoghatatlan erő, hogy a hatósági engedélyek ellenére is félnek ide visszatérni. A korábbi lakosok a szörnyű emlékek miatt sem látogatják meg régi otthonaikat – ezekből egyébként nem maradt sok minden, hiszen a fosztogatók már régen birtokba vették a várost, és mindent elvittek, ami értékes és mozdítható. A házakban azonban maradt még néhány használati tárgy, amelyek szomorú mementóként emlékeztetnek a tragédia áldozataira.
2011-től egy ideig kijevi utazási irodák kirándulásokat szerveztek a szarkofággal sugármentesített négyes reaktorhoz és a környező kihalt városokhoz. A mostanában megjelenő, lyukas szarkofágról és még mindig egészségre káros sugárszennyezésről tudósító dokumentumfilmeknek köszönhetően azonban aligha kapkodtak a helyekért – és ki tudja, lehet, hogy ők döntöttek bölcsen. A látogatási engedélyeket ugyanis azóta már visszavonták.
Kapcsolódó cikkek:
Externsteine, Németország szent szíve
A meglepetések városa, Szentpétervár
