A Voyager-1 űrszondától érkező adatok arra utalnak, hogy a kozmikus vándor a világűr olyan régiójába érkezett, ahol számottevően megnőtt a csillagközi térből érkező töltött részecskék száma. A szakemberek ebből arra következtettek, hogy az “utazó” a Naprendszer határához közeledik.

“A fizika törvényei alapján tudjuk, hogy egy nap a Voyager lesz az első, ember által készített objektum, amely kiér a csillagközi térbe, ám még mindig nem ismerjük, hogy ez pontosan mikor következik be. A legújabb adatok szerint az űrszonda egyértelműen egy olyan térségbe érkezett, ahol a dolgok egyre gyorsabban változnak” – hangsúlyozta Ed Stone, a Voyager-projekt tudósa a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech).

Az adatok 16 óra és 38 perc alatt teszik meg a 17,8 milliárd kilométeres utat a Voyager-1-től a NASA Deep Space Network antennarendszeréig. Az űrszonda műszerei regisztrálják a töltött részecskék számát, amelyek a kozmikus szomszédságunkban szupernóvaként ellobbant csillagokból származnak.

“2009 januárjától ez év januárjáig fokozatosan 25 százalékkal nőtt a Voyager-1 által regisztrált kozmikus sugárzás mennyisége, a közelmúltban viszont hirtelen megugrott a sugárzás” – magyarázta Ed Stone.

Ez egyike annak a három paraméternek, amelyeknek szignifikáns változása jelenti majd az űrkutatások új korszakát.

^[1]

A második fontos paraméter a helioszférán belül, a Nap által generált töltött részecskék mennyisége. Fokozatos a csökkenés, ám a töltött részecskék mennyisége nem “apadt el” hirtelen, ami akkor várható, ha a Voyager átlépi a Naprendszer határát.

A harmadik tényező az űrszondát körülvevő mágneses tér orientációja: amíg a Voyager a hélioszférában halad, a mágneses mezővonalak kelet-nyugati irányban helyezkednek el. Amikor viszont az “utazó” kilép a csillagközi térbe, a feltételezések szerint a mágneses mezővonalak észak-déli irányban orientálódnak.

Az adatok elemzése, mint Ed Stone rámutat, több hetet vesz igénybe.

A Voyager-1-et és ikertestvérét, a Voyager-2-t 1977-ben indította a NASA a Naprendszer külső bolygóinak a megfigyelésére. Mindkét űrszonda “jó egészségnek örvend”, a Voyager-2 jelenleg 14,7 milliárd kilométerre van a Naptól. Ez a két legtávolabb eljutott ember által készített űreszköz.

A helioszféra a Naprendszer azon tartománya, amelyet a Napból kiáramló nagy sebességű gázáram, a napszél tölt ki, ezért a tulajdonságait elsősorban a kiáramló ionizált és mágnesezett plazma határozza meg. Külső határa a heliopauza, ez választja el a napszelet a csillagközi széltől, a csillagközi gáz atomjaitól, részecskéitől.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkeink: 
Hatalmas “gázhíd” köt össze két szomszédos galaxist
Sikeresen startolt a NuSTAR  ^[2]
Felfedezték a Jupiter két legkisebb holdját ^[3]
Két állapotban működnek a fekete lyukak ^[4]