Hosszú és bonyolult út ér véget a részecskefizikában, ha sikerül megerősíteni a ma bejelentett korszakalkotó felfedezést.
Ma reggel az International Conference of High Energy Physics (ICHEP) 36. melbourni nemzetközi fizikus konferenciáján Joe Incandela, a genfi székhelyű Részecskefizikai Kutatások Európai Intézete (CERN) által működtetett nagy hadronütköztető (LHC) kutatócsoportjának szóvivője, a részecskefizikai kutatások történetében mérföldkőnek számító bejelentést tett. Incandela –utalva a már tavaly decemberben ismertetett kutatási eredményekre -, előadta, hogy egy több szakaszból álló átfogó kísérlet során először sikerült majdnem elérni a Higgs-bozon létezése bizonyítékának tekinthető 5-ös szigma számot. (Minden részecskefizikai kísérlet tartalmaz bizonyos szórást, azaz a mérési eredmény bizonytalanságát, amelyet a szigma számmal fejeznek ki. Az ún. végső szigma több összetevőből áll, amelyben nem csak a konkrét mérési eredmények, hanem becsült értékek is szerepelnek. Az összes eredményt és becslést statisztikailag összegzik. Ennek eredménye a szigma szám, amely ha eléri az 5 vagy magasabb értéket, az már a tudományos bizonyosság szintjét jelenti.) A mostani bejelentéssel érintett kísérlet szigma száma 4,9 amely már nagyon közel áll az álomhatár 5-ös szigmához. Az ATLAS detektorral párhuzamosan végzett kísérletek eredményéről Fabiola Gianotti számolt be, kiemelve, hogy megfigyeléseik tökéletes összhangban állnak a CERN kísérleti eredményeivel.
A CERN igazgatója, Rolf Dieter-Heun által jegyzett közlemény még óvatosan fogalmaz. Egyelőre még konkrétan nem mondja ki, hogy megtalálták a Higgs-bozont, csak azt, hogy olyan új elemi részecskét sikerült felfedezni, amelynek viselkedése rendkívüli módon hasonlít a régóta keresett bozon elméletileg megjósolt tulajdonságaira. A konferencián Peter Higgs az elmélet „atyja” is részt vesz, aki némi megilletődöttséggel azt nyilatkozta a bejelentés után, nem gondolta volna, hogy még az életében ilyen közel kerülünk az „isteni” részecske megtalálásához.
Peter Higgs már 1960-ben megjósolta az “isteni” részecske létét
A Higgs-bozon olyan – eddig csak elméletileg feltételezett – részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.. A Higgs-bozon az ún. Higgs-tér közvetítésével felelős valamennyi elemi részecske tömegéért, egyszerűbben fogalmazva tehát, a Higgs-mechanizmus ad tömeget az elemi részecskéknek. A Higgs-mező egyébként klasszikusan is felírható Albert Einstein speciális relativitás-elméletében. Ha a mostani bejelentés az elvégzendő kontroll kísérlet eredményeként tudományos bizonyossággá válik, az a részecskefizikában teljesen új dimenziót nyithat meg, a klasszikus Planck-modell felett. Közvetett, asztrofizikai (csillagászati) bizonyítékok alapján is az várható, hogy a Higgs-bozon nem csak elméletben megjósolt, hanem a valóságban is létező és a tömegre magyarázatot adó „szuper” részecske.
