Harminchét holland aranydukátot tártak fel Azerbajdzsánban Agsu történelmi városrészében végzett feltárások során, a pénzérmék, amelyeket 1781 és 1800 között vertek, igen jó állapotban maradtak fenn.

A feltárásokat az Azeri Nemzeti Tudományos Akadémia régészeti és néprajzi intézete végzi, ez az idei a hetedik ásatási szezon. Eddig rengeteg olyan műtárgyat és használati eszközt találtak, amelyek új adatokkal gazdagították Azerbajdzsán középkori és újkori történelmét – olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.

A dukátok “képes” felén egy páncélos lovag látható, aki jobb kezében kardot, baljában egy csomó nyílvesszőt tart, testével pedig kettéosztja a pénzérme készítésének dátumát.

“Ezeket az érméket a világ minden táján elfogadták a 18. században, olyan szerepet játszottak, mint napjainkban az amerikai dollár” – hangsúlyozta Gafar Abiyev ásatásvezető régész, aki szerint a kincslelet arról tanúskodik, hogy az azeri városok élénk kereskedelmet folytattak a világ más régióival.

Az ásatások során egy arany nyaklánc is előkerült.

A dukát Európa jelentős, hat évszázadot megélt aranypénze volt. A velencei eredetű pénzt 1284-ben verték először. Több ország is kiadta, köztük Magyarország és Hollandia is. Közel egyező súlya, finomsága miatt igazi európai pénz volt, változatait mindenhol elfogadták. A holland pénzverő a mai napig minden évben veret aranydukátot, így tiszteleg a legelterjedtebb aranypénz előtt.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkeink:
Ókeresztény sírhelyet fedeztek fel Bulgáriában ^[1]
A legendás svéd hadihajó ezüstkincseit találták meg  ^[2]
Az „első” amerikaiak nem voltak egyedül ^[3]
Vámpírölő felszerelés a brit múzeumban ^[4]