Egyedülálló hettita szobrot tárt fel Törökországban egy nemzetközi régészcsoport, amely Antakya közelében, a Tell Tayinat-i lelőhelyen végez ásatásokat – olvasható a Hürriyet Daily News angol nyelvű török lap online kiadásában.

Az egykori város, Kinalua stratégiailag kényes helyen, az Orontész-folyó mellett épült, így rendre a tenger felé törő hadjáratok útjába került. Kétszer töltött be fontos regionális szerepet – a korai bronzkorban, majd a korai vaskorban, 3200 évvel ezelőtt újjáépült, amikor a Közel-Kelet “magához tért” a tengeri népek dúlása után. Kinalua Kr.e. 738-ban, III. Tukulti-apil-Ésarra asszír uralkodó egyik hadjáratában semmisült meg, és soha többé nem épült újjá.

A Tell Tayinat-i lelőhelyen 2004 óta folynak feltárások, az ásatásokat kanadai, török és amerikai régészek végzik a Torontói Egyetem archeológusainak vezetésével. Sok értékes tárgy került elő eddig, így egy évvel ezelőtt megtalálták a Kinalua fellegvárának kapuját “őrző” oroszlánszobrot, ez év júniusban pedig egy sor szobrot találtak.

A legújabb leletet bemutató Ertugrul Günay török kulturális és turisztikai miniszter egyedülállónak nevezte a hettita szobrot, amelynek “nincs párja” a világon.

A másfél méteres, másfél tonnás töredéket bazaltból faragták. A hosszú hajú, szakállas alak a jelek szerint fegyvert markolhatott, ami arra utal, hogy a területen katonai államalakulat volt.

“Nem görög vagy római alkotásról van szó. Ez a szobor sokat elárul, milyen lehetett az élet a korabeli Anatóliában” – mutatott rá a miniszter.

^[1]

A szobor többi részét eddig nem sikerült megtalálni, ám a feltárt töredék igen jó állapotban maradt fenn. Az alkotás “hátoldalán” Szuppiluliumasz felirat olvasható.

A hettiták ókori anatóliai nép, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt, és elsőként egyesítette Anatólia területének nagy részét. Országuk volt az első igazán vaskori állam, amely híres volt kiváló harci kocsisairól. Birodalmuk a Kr. e. 14-13. században élte fénykorát. Fővárosuk Hattuszasz volt.

A tengeri népek kifejezés az ókori népek egy titokzatos csoportját jelöli, amelyek tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Ciprust, Kánaánt és Egyiptomot a XIX. dinasztia idejének végén.

I. Szuppiluliumasz Hatti királya, Ehnaton, Tutanhamon kortársa volt, Kr. e. 1344-1322. között uralkodott.

III. Tukulti-apil-Ésarra (uralkodott Kr. e. 745 – Kr. e. 727) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki az Ószövetségben Tiglat-Pileszer, Tiglat-Pilészár, Tiglatpilezer néven szerepelt.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:
Sznofru fáraó sivatagi játszótere ^[2]
A vaskori kereskedelemről árulkodnak a kelta aranypénzek ^[3]
Artemisz szobrát tárták fel Törökországban ^[4]