A NASA autónagyságú marsjárója, a Curiosity ma reggel épségben landolt a vörös bolygó felszínén. A leszállást nagy izgalom előzte meg, az űrállomás kutatói szerint „hétperces horrorra” lehetett számítani.

A NASA 1 tonnás marsjárója, a Curiosity ma reggel sérülések és meghibásodások nélkül landolt a vörös bolygó felszínén. A mozgó laboratórium 36 hét alatt érte el a Marsot, és két év múlva (egy marsi év múlva) jön csak haza.

A Mars Tudományos Laboratórium (MSL), amely a Curiosityt vitte a bolygóra, végrehajtotta az eddigi legbonyolultabb, legösszetettebb leszállást a Marsra.

^[1]

A Curiosity első képe a Marsról

„A Curiosity, a NASA eddigi legfejlettebb terepjárója, megkezdte a nyomozást, hogy kiderítse, volt-e valaha élet a Marson, vagy hogy a bolygó képes lesz-e valaha túlélést biztosítani bármilyen élő szervezetnek” – nyilatkozta Charles Bolden NASA-adminisztrátor. –„Ez az eredmény a NASA és a Sugárhajtási Laboratórium rendkívüli kutatóinak köszönhető. Obama elnök célul tűzte ki, hogy 2030-ra embert küldünk majd a Marsra, ehhez a Curiosity sikeres landolása egy nagy mérföldkőnek számít.”

Ma reggel 7 óra 32 perckor landolt a marsjáró egy 4000 méter magas hegyen a Gale-kráterben. A kétéves missziója alatt a Curiosity azt fogja vizsgálni, hogy kifejlődhetett-e élet a vörös bolygó felszínén.

„A hétperces pokol hétperces diadallá változott” – nyilatkozta John Grunsfeld a NASA-tól.

^[2]

Így szállt le a Curiosity (forrás: MTI)

A marsjáró nem is vesztegeti az idejét: már rögtön nagylátószögű képet küldött az őt körülvevő sziklás talajról. A kutatók további fotókat várnak a következő néhány napban is, amikor a Curiosity felfedezi a környéket, és kipróbálja minden műszerét.

A Curiosity tudományos céljai némileg különböznek az előző marsjáróéktól: a robotkarjainak végén található fúrót és lapátot használva talajmintákat gyűjt majd a felszínről, amelyeket aztán a laboratórium belsejében szétválaszt és elemez. A Curiosity 10 tudományos eszközt hordoz magával, köztük több olyat is, amelyet most próbálnak ki először nem földi körülmények között: ilyen például egy lézeres berendezés, amely segítségével sziklák összetételét tudja megvizsgálni a távolból, vagy egy röntgendiffrakciós eszköz, amellyel a talajmintákból képes megállapítani a benne található ásványok típusait.

Forrás: NASA

Kapcsolódó cikkek:
Hétperces horror lesz a marsjáró leszállása ^[3]
Lehetséges az élet a Mars felszíne alatt  ^[4]
A Curiosity elindult a Marsra ^[5]
A NASA űrlaboratóriuma elindult a Marsra ^[6]
Megszámolták a Mars krátereit ^[7]