Meteoritból faragták az istenszobrot

Egy árverésen tűnt fel 2009-ben az a buddhista istenszobor, amelyet még egy 1938-as náci expedíció során kutattak fel, és hoztak Európába. A lelet datálása még folyik, de az biztos, hogy értéke felbecsülhetetlen.

Ez az isten valóban földönkívüli – legalábbis a rendkívül ritka Chinga-meteorit, amelyből faragták, mindenképpen az. A buddhista gazdagság- és háborúistent, Vaisravanát ataxitból, azaz magas nikkeltartalmú meteoritból készítették, amely mindössze 25 centis, de majdnem tíz kilót nyom.

A háborúisten szobra

A Vaisravanát a kutatók által széles körben ismert Chinga-meteorit 15 000 évvel ezelőtt csapódott be valahol Szibéria és Mongólia határán. Először 1913-ban fedezték fel aranyásók, de nyilván a helyiek már sokkal korábban ismerték. A rendkívül ritka meteoritból a kutatók szerint a pre-buddhista Bon-kultúra művészei faragták ki Vaisravanát – ezt támasztja alá a német Elmar Buchner a Stuttgarti Egyetemtől, aki a Metoritics and Planetary Science folyóiratban fejti ki kutatási eredményeit.

Vaisravana

A Vasembernek is becézett szoborért már a nácik is versengtek: 1938-ban Heinrich Himmler parancsára expedíció indult, amelynek eredménye a Vaisravana felkutatása lett. A tibeti utat Ernst Schäfer zoológus vezette, eredetileg az árja felsőbbrendűség bizonyítékait keresték – persze hivatalosan állat- és növényfigyelő expedícióra indultak, amelyen több mint 3000 madárfajt azonosítottak. Himmlerről úgy tudjuk, meg volt győződve, hogy az árja faj Tibetből származik, így hatalmas lelkesedéssel gyűjtötte az erre utaló tárgyi emlékeket.

Ernst Schäfer

A Vasember a Schäfer-expedíció után egy privát német gyűjteménybe került, és egészen 2009-ig eltűnt a közönség (és a kutatók) szeme elől. Ekkor megjelent egy nyilvános aukción, kikiáltási ára 20 000 dollár volt – ha azonban a kormeghatározás pontos, és több mint ezer éve készült, akkor értéke felbecsülhetetlen.

Forrás: Discovery News