Vasárnap sikeresen, három rekordot is megdöntve végrehajtotta történelmi sztratoszféraugrását ^[1]Felix Baumgartner. Az osztrák extrém sportoló a földet érés után néhány órával már az ugrás körülményeiről, érzéseiről és jövőjéről beszélt.

“A világűr szélén jártam, és még egy pohár vizet sem kaphatok?” – nyitotta meg a sajtótájékoztatót tréfás hangulatban Felix Baumgartner,  amelyen megerősítették, hogy összesen három rekordot döntött meg: a legmagasabb, leggyorsabb és leghosszabb ugrást. A szabadesés időtartama 4 perc 20 másodperc volt, miközben sikerült elérnie a hangsebességet (1342,8 km/h-val zuhant).

Tipp: Sikeres volt Baumgartner sztratoszféraugrása! ^[1]

Felix elmondta, hogy odafenn, az ugrás előtt nem az járt az eszében, hogy rekordokat döntsön, csak a családjára és a barátnőjére tudott gondolni, és arra, hogy túlélje az ugrást. Kicsit recsegve ugyan, de hallhattuk az ugrás előtti utolsó szavait: “Tudom, hogy az egész világ engem néz most, és szeretném, ha ti is látnátok, amit én látok. Néha nagyon magasra kell jutnunk ahhoz, hogy észrevegyük, milyen aprók vagyunk valójában.”

^[2]

Az ugrás előtt adódott egy kisebb probléma, amelyet a csapat nem a közvetlenül veszélyes, hanem a “mi lesz, ha…” kategóriába sorolt: Felix sisakjának fűtőrendszere elromlott, ettől pedig párásodni kezdett az üveg. Ez azért baj, mert így elvileg nem tudta volna elvégezni azt a bonyolult, több lépésből álló felkészülési folyamatot, amely az ugrást megelőzte. Végül minden rendben történt, és bár a szabadesés utolsó perceiben újra bepárásodott a sisak, nem okozott nagyobb problémát.

Felixnek az esés közben is folyamatosan kommunikálnia kellett a csapattal – ebből Kittingeren kívül nem sokan értettek bármit is. A lényeg az volt, hogy ellenőrizni tudják, teljesen a tudatánál van-e.

Tipp: A kulisszák mögött – Baumgartner ugrást megelőző 24 órája ^[3]

A fenegyerek számára a legnehezebb pillanatok az ugrás közben jelentkeztek: ekkor kellett ugyanis eldöntenie, hogy feszegesse-e a határokat, a rekordok megdöntésére koncentráljon, vagy a saját biztonságát helyezze előtérbe, és megnyomja az apró piros gombot a nyomásstabilizált ruhán, amely kinyitja a vészernyőt. Végül nem volt szükség rá.

Az esés közben Felix tulajdonképpen nem is érezte,ahogy átlépi a hangsebessége: nyilatkozata szerint olyan érzés volt, mintha víz nélkül úszna. A hangrobbanást sem érezte, amely akkor jelentkezik, ha eléri a Mach-1-et.

^[4]

A landolás pillanatai (Discovery)

Arra a kérdésre, hogy mely pillanat volt számára a legemlékezetesebb, azt válaszolta, hogy az, amikor landolás után meglátta Mike Toddot. A Red Bull Stratos egészségvédelmi mérnöke az elmúlt években szinte Felix testvérévé vált. “Ő volt az első, akit megláttam az ugrás után. Úgy mosolygott, mint egy kisgyerek” – nyilatkozta a fenegyerek.

A stáb tagjai mindannyian megköszönték az egész Red Bull csapatnak a közreműködést. Felix azzal zárta a konferenciát, hogy elárulta: hosszútávú célja az, hogy ő üljön majd ott, ahol most Joe Kittinger, hozzájáruljon egy fiatal, bátor kalandor céljához, és segítsen megdönteni a saját rekordját.

Képek: Red Bull Stratos