Kutatók a 2004-ben felfedezett 55 Cancri e bolygóról kiderítették, hogy nagy valószínűséggel főleg szénből áll, és tömegének egyharmadát gyémánt adhatja.

Ha a Yale Egyetem kutatóinak feltevései beigazolódnak, Marilyn Monroe felkötheti a fehér pörgős szoknyáját: Cartier és Tiffany helyett ugyanis az 55 Cancri e gyémántbolygó lesz a lányok legjobb barátja. Az Astrophysical Journal Letters szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint az exobolygó tömegének egyharmadát gyémánt alkothatja.

Tipp: Az elfolyó exobolygó ^[1]

Az 55 Cancri e tulajdonképpen egy „szuperföld” – ez a megnevezés olyan exobolygókra használatos, amelyek leginkább hasonlítanak Földünkre: méretben nem térnek el nagyon tőle, és szilárd felszínük van.

A gyémántbolygóról már 2004-ben is tudott a tudományos világ: ekkor, pontosan augusztus 30-án fedezték fel, de egészen 2010-ig téves méréseink voltak róla. A csillagászok úgy gondolták, hogy 2,8 napig tart, míg a bolygó megkerüli a napját, a Gliese 436-ot, de 2010-ben kiderült, hogy mindez csupán 18 órájába telik.

2012 októberében a Yale kutatói újabb felfedezésekkel szolgáltak az 55 Cancri e-vel kapcsolatban: a bolygó tömegét, méretét és csillagának tulajdonságait tanulmányozva kijelentették, hogy valószínűleg szénalapú égitest. Főként gyémántból és a grafitból áll, valamint a vas, szilícium-karbid és szilikátok is találhatók szerkezetében.

Tipp: Egy szuperföld fénye ^[2]

Ha a kutatók mérései pontosak, az azt jelenti, hogy az 55 Cancri e több mint egyharmada színtiszta gyémántból áll.

„Ez az első olyan alkalom, amikor vizsgálni tudunk egy olyan bolygót, amelynek kémiai összetétele teljesen más, mint Földünké” – írta Nikku Madhusudhan, a Yale Egyetem kutatója és a tanulmány vezetője egy sajtóközleményben. –„A bolygó nagyrészt gyémántból és grafitból állhat, nem pedig vízből és gránitból.”

^[3]

Az 55 Cancri e nagyjából kétszer akkora, mint Földünk, tömege pedig legalább nyolcszor nagyobb. Eleinte úgy gondolták, hogy gázóriás, mint a Neptunusz, és csupán 2011-ben sikerült behatárolni a sűrűségét. A kutatók kezdetben vizet is sejtettek a felszínén. Az 55 Cancri e annyira közel kering saját csillagához, hogy felszínén körülbelül 2 100 Celsius-fok lehet, így szinte teljes mértékben kizárhatjuk, hogy életet hordozzon.

Főkép: Haven Giguere