Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA első ízben fordul külföldi űrügynökséghez, hogy segítsen kifejleszteni olyan eszközt, amely a világűr “mélyére” juttathatja az asztronautákat.

A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) által kötött egyezmény értelmében az amerikai fél folytatja a Lockheed Martin céggel közösen az Orion-űrkapszula kifejlesztését, amely képes eljuttatni az asztronautákat a Föld körüli pályán túlra – a Holdra, egy aszteroidára vagy akár a Marsra. Az űrkapszula kiszolgáló modulját viszont az ESA biztosítja – olvasható a SPACE.com űrkutatási hírportálon ^[1] és az ESA honlapján ^[2].

A kiszolgáló modul az űrhajó létfontosságú egysége, hiszen itt található a hajtómű, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlő számítógépek, a kommunikációs és avionikai eszközök.

Tipp: Az ESA újévi fogadalmai ^[3]

Az amerikai fél fejleszti ki a hordozó rakétarendszert, a Space Launch Systemet is. Az ESA viszont az úgynevezett ATV-technológiát szállítja.

Az Automated Transfer Vehicle (ATV, automatizált szállítójármű) a ESA teherszállító űrhajótípusa. Ez eddig a legösszetettebb és legbonyolultabb űrjármű, amelyet az európai ügynökség valaha megépített. Két fő részből áll, a kiszolgáló modulból és az integrált teherszállító modulból.

Az ATV elsődleges feladata utánpótlás szállítása a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), de tevékenysége ennél sokkal összetettebb: az összekapcsolódás után növeli az űrállomás térfogatát, és hajtóműveivel rendszeresen megemeli az űrállomás pályájának magasságát.

Tipp: 2020-ban ismét bevesszük a Marsot ^[4]

“Az ATV-nek a Nemzetközi Űrállomásra indított három zökkenőmentes útja, valamint a mostani megállapodás tanúsítja, hogy Európa képes korszerű, megbízható űreszközök megépítésére” – hangsúlyozta Nico Dettmann, az ATV-projekt vezetője.

Az Orion első, ember nélküli küldetését 2017-re tervezik, amikor az űreszköz a Hold környékére “ruccan ki”, majd visszatér a Földre. A légkörbe másodpercenként 11 kilométeres sebességgel lép be, ez lesz az űrkutatás történetének leggyorsabb belépése.

Forrás: MTI
Főkép: ESA