Egy friss tanulmány szerint ^[1] a ganajtúró bogarak képesek az éjszakai égen fényesen ragyogó Tejút alapján tájékozódni. Ez a tulajdonságuk különösen fontos lehet a táplálékszerzés megkönnyítésében.

A ganajtúró bogarak (Scarabaeus satyrus) nem tartoznak a kedvenc bogaraink közé, valószínűleg sajátos táplálkozási szokásaiknak „köszönhetően”: az állatoknak ugyanis a földön fekvő, bűzös trágya a kedvenc vacsorájuk. Ahogy egy ilyen, számukra ízletes falatra bukkannak, gyorsan gombócot görgetnek belőle, és eltolják egy olyan helyre, ahol más bogarak nem férhetnek hozzá – legtöbbször a föld alá.

Tipp: Távirányítható csótányok segítenek vészhelyzetben ^[2]

A kitűnő navigáció ehhez a folyamathoz elengedhetetlen: ha a ganajtúró véletlenül eltévedne a biztonságos falatozóhely felé menet, könnyedén összefuthatna egy másik, esetleg erősebb bogárral, amely megfoszthatná a tápláléktól.

^[3]

A Tejút (Universe Today)

A szakértők már korábban is megfigyelték, hogy a ganajtúrók a napot és a holdat is használják a tájékozódás során – az azonban, hogy holdtalan, teljesen tiszta éjszakákon hogyan találják meg a helyes utat, egészen eddig a megfejtetlen rejtélyek közé tartozott.

Marie Dacke, a svéd Lund Egyetem kutatója vizsgálta a bogarak ezen furcsa tulajdonságát, és kiderítette, hogy a ganajtúrók a Tejutat használják tájékozódásra. „Nem feltétlenül a Tejúttal párhuzamosan, vagy derékszögben mozognak, bármilyen szögben képesek tájékozódni. Csak támpontként használják” – magyarázta a kutató a BBC News-nak ^[4].

Tipp: Új bogárfajt fedeztek fel egy arizonai barlangban ^[5]

Nem a ganajtúrók az egyetlen állatok, amelyek a csillagokat használják tájékozódásra: köztudott, hogy például a madarak és a fókák is gyakorlott csillagászok.

Dr. Dacke befogott néhány ganajtúrót, és egy johannesburgi planetáriumba vitte őket, ahol bármilyen csillagképet a fejük fölé tudott vetíteni. A bogarakat egy sötétített falú tartályba helyezte, hogy biztos legyen benne, nem a horizont alapján navigálnak.

Az állatok akkor tájékozódtak a legjobban, ha a kutató tiszta, csillagos égboltot vetített a fejük fölé, de ugyanilyen hatékonyak voltak akkor is, amikor csak a Tejút sávját látták. Dr. Dacke úgy gondolja, hogy a sáv maga fontosabb szerepet játszik a tájékozódásban, mint a csillagok pontjai. Ezt az is bizonyítja, hogy a bogarak összezavarodnak, ha a Tejút a horizont közelében áll, és nem látni olyan jól.

„A ganajtúróknak összetett szemük van” – magyarázza Dacke. –„Tudjuk, hogy a rákok, amelyek szintén ilyen szemmel rendelkeznek, képesek a legfényesebb csillagokat látni az égen. De a bogarak elveszettnek tűntek, amikor a legfényesebb pontokat mutattuk nekik. Így biztos, hogy nem ezek alapján tájékozódnak.”

Tipp: Ajándékkal hódítják meg szívük hölgyét a szentjánosbogarak ^[6]

A kutató szerint lehetséges, hogy a békák és a pókok is használják a csillagokat a tájékozódásra. Valószínűleg a jövőben számos más állatfajról derül majd ki, hogy profi a csillagolvasásban.