Eredeti szépségében állítják helyre a római kori fürdőt a fekete-tengeri bolgár üdülővárosban, Várnában. A munkálatokra hárommillió levát (457 millió forint) biztosít a kormányzat.

Várnát, az ókori Odesszuszt Kr.e. 570-ben alapították milétosziak kereskedelmi lerakatként. A középkorban a város többször cserélt gazdát a bizánciak és a bolgárok között – az oszmánok először 1389-ben foglalták el, másodjára a várnai csata során 1444-ben.

A fürdőkomplexum, amelyet a Kr.u. 2. század végén építettek és egy évszázadon át használtak, egyike a legjobb állapotban fennmaradt római kori épületeknek Bulgáriában. A Várna központjában elhelyezkedő épületegyüttes alapterülete eléri a hétezer négyzetmétert, ezzel a Balkán-félsziget legnagyobb római kori fürdője, és méreteit tekintve a negyedik Európában Caracalla és Diocletianus termái (Róma), valamint a trieri (Augusta Treverorum) komplexum után – olvasható a Standart angol nyelvű bolgár hírportálon ^[1].

A fürdő bejárata az északi homlokzat keleti és nyugati végében volt. A keleti és nyugati előcsarnokba belépve a látogatók két helyiségben vethették le a ruháikat, innen nyíltak azok a szobák, ahol a látogatók a fürdőzés előtt és után töltötték az idejüket. A fürdőbe érkezők először a hidegvizes frigidariumban frissültek fel, majd a langyos tepidariumban töltöttek el egy kis időt, ezután átvonultak a melegvizes medencébe, a caldariumba. A fürdő nagy, középső udvarán boltok sorakoztak.

Forrás: MTI
Főkép: Bulgariatravel ^[2]