A legfrissebb kutatások szerint, a neandervölgyi emberek utolsó európai csoportja majd’ húszezer évvel korábban halt ki, mint ahogyan azt az antropológusok eddig feltételezték.

^[1]

Vadászó neandervölgyi emberek
Zdenek Burian festménye nyomán

A neandervölgyi embert mint önálló fajt, németországi leletek alapján William King írta le először 1864-ben. A neandervölgyi ember taxonómiai besorolása azonban mind a mai napig vitatott.  Egyes vélemények szerint, a neandervölgyiek az emberfélék (Homonidae) családjának egyik kihalt önálló faját alkotják. E rendszertani besorolásban a neandervölgyiek fajneve – William után – a Homo neanderthaliensis. Az 1950-es években kialakult másik taxonómiai megközelítés szerint viszont a neandervölgyi ember nem tekinthető önálló fajnak, hanem csupán a modern ember egyik alfajának (Homo sapiens neanderthaliensis).

^[2]

A neandervölgyi ember arcrekonstrukciója
Forrás: education.natural-europe.eu

Az utóbbi rendszertani besorolást valló tudósok szerint az a megközelítés is helytelen, miszerint a neandervölgyi emberek kihaltak volna. Szerintük a pleisztocén időszak legvégén az egyre jobban visszaszoruló neandervölgyiek egyszerűen beolvadtak a terjeszkedő modern emberek csoportjaiba. (Ezt az álláspontot támasztja alá egy közelmúltban elvégzett átfogó genetikai felmérés is. A neandervölgyi ember komplett genetikai térképének markereit reprezentatív felméréssel összehasonlították a mai európai népesség génállományával. Azt találták, hogy a modern európai ember génállományának 1,5-2 százaléka a neandervölgyiektől származik.)

^[3]

A modern és a neandervölgyi ember
Forrás: WordPress

A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban frissen publikált tanulmány szerzői kettő, az Ibériai-félszigetről származó lelőhely csontleleteinek radioizotópos kormeghatározásával arra az eredményre jutottak, hogy az utolsó neandervölgyiekként nyilvántartott embermaradványok nem 34 000 évesek, mint ahogyan azt eddig feltételezték. Az igen pontos kormeghatározást lehetővé tévő ultrafiltrációs radiokarbon módszerrel elvégzett vizsgálat szerint a leletek valós kora 50 000 év. ( Az ultrafiltrációs radiokarbon kormeghatározás figyelmen kívül hagyja az élőlény elpusztulását követően a külső környezetből származó, és a maradványokra rakódó fiatalabb szénizotópok mérési pontatlanságot eredményező hatását.) Amennyiben a további tizenkét Ibériai-félszigeti lelőhelyről származó maradványok kormeghatározása is hasonló eredményre jut, az jelentősen megbonyolítja az eddig genetikailag bizonyítottnak vélt fajkeveredés kérdését.

^[4]

Neandervölgyi emberek egykori szálláshelyének feltárása
Forrás: sciencespot.hu

A neandervölgyi emberek a Homo erectus európai csoportjából, az ún. heidelbergi embertől származnak. A neandervölgyiek a jégkorszaki Európában a jéghatár alatt, közép és dél Európa, illetve a közel-kelet térségében éltek. A modern ember, a Homo sapiens első csoportjai nagyjából 80-100 000 évvel ezelőtt érkeztek meg Afrikából a közel-keletre. Az eddig ismert legrégebbi európai modern ember maradványa, amely a Balkán-félszigetről származik, 43 000 éves. A Homo sapiens keletről nyugati irányban haladva, fokozatosan népesítette be az európai kontinenst. Ezzel párhuzamosan a neandervölgyiek egyre nyugatabbra szorultak vissza, utolsó csoportjaik bizonyíthatóan az Ibériai-félszigeten maradtak fenn. Ha a mostani kutatás eredményei helyesek, és az utolsó neandervölgyiek 50 000 éve éltek, abból az következik, hogy a neandervölgyiek még azt megelőzően kihaltak, hogy a Homo sapiens elérte volna nyugat Európát. Mindez pedig megkérdőjelezi a mostanáig tényként kezelt fajkeveredést a két csoport között.