Már bizonyos, hogy a ma hajnalban 5 órakor a dél-uráli Cseljabinszk felett felrobbant tűzgömb több darabja is becsapódott a térségben. Nem csak a Cseljabinszktól 80 kilométerre fekvő  Szatkinszk körzetében keresik a meteoritokat, hanem a jóval távolabb fekvő Kazahsztán északi területéről is két ismeretlen eredetű objektum becsapódását jelentették.

^[1]

A csóva maradványa Cseljabinszk házai felett

Hajnali 5 órakor hatalmas dörrenés rázta meg Cseljabinszkot. Szemtanúk elmondása szerint egy rendkívül fényes villanás, valamint az  azt követő hosszú csóva volt észlelhető a napfelkelte előtti, kivilágosodó égbolton. A detonáció erejét jól illusztrálja, hogy nagy körzetben betört a lakóházak ablaka, és egy raktárépület 600 négyzetméteres tetőszerkezete beomlott. A szanaszét záporozó üvegszilánkoktól sokan, egyes források szerint 250-en, más hírek alapján pedig 400-an szenvedtek el különböző sérüléseket.

^[2]

Felrobbanó bolida

Több csóvát is észleltek, ami azt bizonyítja, hogy a becslések szerint 10 kilométeres magasságban bekövetkezett robbanás szétvetette az alsóbb légrétegekbe érkező meteort. A fény és csóvajelenséget a Cseljabinszktól távolabb fekvő Ufában és Jekatyerinburgban is megfigyelték. Friss hírek szerint Kazahsztán északi területén két, eddig azonosítatlan objektum becsapódását észlelték.

^[3]

A hajnali esemény helyszíne térképen

Az orosz Vészhelyzetek Minisztériuma megerősítette, hogy a károkat okozó jelenség meteor, nem pedig emberkéz alkotta eszköz, repülőgép, vagy rakéta volt.  Cseljabinszk polgármestere felhívta a város lakóit, hogy egyelőre ne hagyják el otthonaikat. A feltételezhetően földbecsapódott meteorit maradványok keresését megkezdték.

^[4]

Az égbolton keresztülszáguldó és felrobbant tűzgömb füstfelhőjének maradványa

A legalább -4 magnitúdó fényességű (ez az égbolt harmadik legfényesebb égiteste, a Vénusz fényességének megfelelő érték), és az alsóbb légkörbe nagy sebességgel érkező, a fékezési energiától erős fény és hangjelenség között szétrobbanó meteorokat a csillagászati szakirodalomban bolidáknak nevezik. A felrobbanó bolida, illetve meteor maradványokat hívjuk meteoritoknak.

^[5]

Felizzó meteor

Az Oroszország közép-szibériai területe felett 1908. június 30.-án, reggel 7 óra 13 perckor bekövetkezett ún. Tunguz-esemény mind a mai napig az egyik legrejtélyesebb kozmikus eredetű jelenség. A jelenlegi, cseljabinszki esethez hasonlóan az alsó légkörben, nagyjából 8-10 000 méteres magasságban bekövetkezett robbanás egy 30-40 megatonnás hidrogénbomba erejének felelt meg. Annak ellenére, hogy sem az 1927-es Kulik-féle expedíció, sem pedig a későbbi felfedezőutak nem találtak becsapódási maradványokat, a detonáció a Richter-skála szerinti 5-ös erősségű rengést, valamint a Föld mágneses erőterében több óráig tartó zavarokat okozott.

^[6]

A híres arizonai meteorkráter

A földtörténet legismertebb aszteroida becsapódása, az ún. K/T (kréta-tercier) esemény, 65 millió évvel ezelőtt történt. Ma már bizonyított tény, hogy ekkor egy kb. 12-15  kilométer átmérőjű kisbolygó ütközött a Földdel. A K/T aszteroida maradványát alkotó közel 200 kilométer átmérőjű krátert  a Yucatán-félsziget (Mexikó) keleti partvidékén, illetve a tengeraljzatban találták meg. Ez a becsapódás okozta a földtörténet második legnagyobb kihalási hullámát.

Fotók: AFP, Reuter, Fishki.net