Még e héten elkezdődik a Berlintől északra fekvő Stolpsee mélyére süllyesztett elképesztő értékű arany és platina kincs felkutatása. A Harmadik Birodalom végnapjaiban, 1945 áprilisában a németek ugyanis – állítólag-, faládákba rejtve mintegy 350 milliárd forintnyi értékű arany és platinatömbö rejtettek el a tóban, a Berlint ostromló szovjetek elől. Ha és amennyiben megkerülne a nácik legendás aranya, az nehezen megválaszolható tulajdonjogi kérdéseket vetne fel. 

A Berlin szomszédságában fekvő népszerű kirándulóhely, a festői szépségű Stolpsee mélye sötét titkokat rejt. A feltartóztathatatlanul előrenyomuló Vörös Hadsereg 1945. április 16.-án indította meg a Berlin elleni végső rohamot. Alig egy hét alatt áttörték a német főváros védővonalát, és április 22.-én már Berlin külső kerületeiben folyt az elkeseredett harc. A náci vezetők közül aki csak tehette, igyekezett elmenekülni az ostromlott városból. Az összeomlás napjaiban, április végén, egy szakasz SS katona felügyelete alatt, a koncentrációs táborok csíkos rabruháját viselő foglyok csoportja 30 nehéz ládát cipelt fel a Stolpsee egyik mólójához kikötött komp fedélzetére. A komp messze behajózott a tóra, ahol a rakományt vízbe vezették. Amikor a hajó kikötött, a fedélzetről leterelt rabokat az SS legények egyszerűen legéppuskázták

^[1]

A festői szépségű Stolpsee mélye sötét titkokat rejt

Ezt a történetet egy szemtanú, Eckhardt Litz 1945 nyarán, nem sokkal az események után mondta jegyzőkönyvbe. Az illetékes szövetséges katonai hatóság – Litz vallomása alapján -,  el is rendelte a náci aranykincs felkutatását, a keresőakció azonban nem vezetett eredményre.

^[2]

A tóba süllyesztett náci aranyat egyesek csak valós alapokat nélkülöző háborús legendának vélik

A szövetségesek által kijelölt megszállási zónák alapján, a Stolpsee körzete szovjet fennhatóság alá került. A háború utáni évtizedekben lassan feledésbe merült a tó mélyére süllyesztett náci aranykincs legendája. 1981-ben maga Erich Mielke, a hírhedt kelet-német titkosrendőrség, a Stasi főnöke adott parancsot a Stolpsee medrének átkutatására. A szigorúan titkos akcióban azonban – minden igyekezetük ellenére, a kelet-német Néphadsereg katonai búvárait sem koronázta siker.

^[3]

A legújabb feltételezés szerint, a mesés értékű arany és platinakincs elrejtésének hátterében Hermann Göring birodalmi marsall állt

A kincs felkutatásának eredménytelensége miatt egyre többen megkérdőjelezték Litz vallomásának hitelességét. Sokan úgy vélték, hogy a nácik aranya nem több mint egy kitalált háborús legenda. Amikor azonban brit kutatók a koblenzi Bundesarchiv iratai között addig ismeretlen dokumentumokra bukkantak, újabb fordulatot vett a Stolpsee titokzatos kincseinek históriája. A megtalált iratok szerint ugyanis személyesen Hermann Göring birodalmi marsall adott parancsot a 18, aranyat és platinát tartalmazó láda elsüllyesztésére.

^[4]

Közismert, hogy Göring különös vonzalmat érzett a műkincsek, a drágakövek és az arany felhalmozása iránt

Közismert volt, hogy a náci pártban sokáig második embernek számító extravagáns Reichmarschall különös vonzalmat érzett az ékszerek, drágakövek valamint nemesfémek és a műkincsek iránt. Nyugat-Európa 1940-es német lerohanása után Göring – Franciaországból és más megszállt területekről -, vagonszámra szállíttatta a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat saját karinhalli birtokára. Az összerablott kincsek miatt, nem véletlenül tartották nem csak a Harmadik Birodalom, hanem a világ egyik leggazdagabb emberének is a kortársak

^[5]

Ilyen, amikor “kiváló” a látótávolság a Stolpsee mélyén

A felfedezés új lendületet adott a Stolpsee kutatásához. A német hatóságoktól kapott koncesszió alapján angol vízalatti régészek, majd egy német üzletemberekből álló konzorcium is sikertelenül kereste a nácik elveszett aranyát a tó mélyén. Tudni kell, hogy a mintegy 400 hektár kiterjedésű Stolpsee átvizsgálása, a viszonylag kis mélység (a tó legmélyebb pontja 13 méter) ellenére sem egyszerű feladat. A mederfeneket borító vastag iszapréteg, és a gyakorlatilag zéró látótávolság egyáltalán nem könnyíti meg a kincsvadászok dolgát.

^[6]

Jaron Svorey meggyőződése, hogy a nácik legendás aranya még napjainkban is valahol a Stolpsee mélyén rejtőzik

Most nem kisebb nagyágyú, mint a szakmai berkekben igen jól ismert izraeli oknyomozó újságíró, történész és sikeres kincsvadász, Yaron Svoray jelentette be, hogy engedélyt kapott a német hatóságoktól a Stolpsee medrének ismételt átvizsgálásához. Svoray behatóan tanulmányozta a Harmadik Birodalom végnapjainak történetét, és meggyőződése szerint, Erckhardt Litz vallomása hiteles; a nácik legendás aranya valahol a Stolpsee iszapja alatt rejtőzik. A rendelkezésre álló dokumentumok tanulmányozása alapján, az izraeli kutató a legkorszerűbb technika, így többek között pásztázó szonár bevetésével igyekszik kideríteni az elsüllyesztett náci arany rejtélyét.

^[7]

Rövidesen kiderül, hogy Svorey kutatását siker koronázza-e

Ha bebizonyosodik, hogy „Göring aranya” valóban a tómederben rejtőzik, úgy nehéz jogi kérdésekkel kell szembesülnie az illetékeseknek. A Harmadik Birodalom által megszállt országokból elorzott vagyont nyilván nem lehet a hitleri rezsimmel semmiféle jogfolytonosságot nem vállaló modern német állam tulajdonának tekinteni. De az is kérdéses, hogy egyáltalán honnan származhatott a valóban mesés értékű, valószínűleg nagyrészt beolvasztott arany és platina. Mint ahogy – egyelőre – arról sem szól a fáma, hogy a felfedező kitől és milyen részesedést szerezhet a kincsből, ha a kutatásait siker koronázza. Csak egyet ígérhetünk; a nácik legendás aranyának felkutatásával kapcsolatos minden új momentumról beszámolunk olvasóinknak!  

Képek forrásai: Bild, Panoramino, hüreyet.tr, onenewspage.co.uk