Brit kutatók új elmélete alapján a Stonehenge mégsem csillagvizsgáló, hanem ünnepi helyszín és temetkezési terület lehetett. 

A Stonehenge volt már áldozati oltár, szent hely, csillagvizsgáló és földönkívüli leszállóhely is – a University College London kutatói most új teóriát állítottak fel arra, miért építették az ősi britek ezeket a titokzatos kőköröket.

A Mike Parker Pearson kutató által vezetett csapat úgy gondolja, hogy a Stonehenge nem csak másra szolgált, mint eddig gondolták, hanem sokkal régebbi is. “Sok szempontból a leletek, amiket találtunk, újraírják a Stonehenge jól megalapozott történetét” – nyilatkozta Pearson a Discovery News-nak ^[1].

Tipp: Más sorrendben épülhetett a Stonehenge ^[2]

A kutatás több mint egy évtizedig tartott, amely során mintegy 63 emberi csontvázat találtak – a régészeti leletek alapján a kutatók úgy gondolják, hogy a terület, amelyen a kőkörök állnak, egy gazdag család temetőjeként szolgálhatott valamikor Kr. e. 3000 körül. A sírokat a Stonehenge kövei jelölték.

A több mint 80 000 állati csont, amelyet a helyszínen találtak, arra enged következtetni, hogy Kr. e. 2500 körül a Stonehenge egy ünnepi építmény lehetett, ahol lakomákat és mulatságokat tartottak. A brit ősök a téli és nyári napfordulókat töltötték itt, és akár több száz kilométerről is a Stonehenge-hez vándoroltak.

Tipp: Pásztorok építhették a Stonehenge-et ^[3]

“A Stonehenge egy olyan építmény volt, amely összehozta az ősi briteket” – magyarázza Pearson.