James Cameron a Woods Hole Oceanográfiai Intézetnek adományozta a Mariana-árkot megjárt merülőeszközét. A világhírű filmrendező és tengerkutató 2012. március 26.-án, 52 évvel Jacques Piccard és Don Walsh történelmi Mariana-árok merülése után, a saját finanszírozásával kifejlesztett Deepsea Challanger merülőeszköz fedélzetén tért vissza a világtenger legnagyobb ismert mélységébe.

^[1]

A Cameron finanszírozásával megépült Deepsea Challanger a második olyan eszköz a felfedezések történetében, amely emberrel a fedélzetén érte el a világtenger legmélyebb pontját

Cameron partnerségi megállapodást kötött a világ egyik vezető tengerkutatási szervezetével a Boston (Massachusetts, USA) közelében fekvő Woods Hole Oceanographic Institution-al,(WHOI) amelynek keretében a Deepsea Challanger-t további fejlesztés és az óceáni árkok kutatásának céljából, a híres intézménynek adományozta.

^[2]

A nagylelkű adomány a Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatási potenciálját erősíti

Abból a célból , hogy összetettebb kutatási feladatok elvégzésére is képes legyen, a Deepsea Challanger-t az intézet Center for Marine Robotics ( CMR; Tengeri Robotok Központja) részlegében fejlesztik tovább. A részleg világviszonylatban is a mélytengeri kutatási-technológia vezető műhelye. Kiváló mérnökeinek, konstruktőreinek és technikusainak magas szintű tudását számos világhírű kutatóeszköz, így többek között a Titanic roncsát felfedező Alvin kétszemélyes tengeralattjáró, a ROV Jason automata robotkamera, vagy az Air France 2009. június 1.-én lezuhant Airbus-330-as utasszállító gépének roncsait megtaláló REMUS automata tengeralattjáró fémjelzi.

^[3]

A WHOI a világ egyik legjobban felszerelt tengerkutatási intézete. A felvételen látható Alvin tengeralattjáró fedélzetén szállt le először a Titanic roncsához a WHOI világhírű tengerkutatója,Robert D. Ballard

James Cameron – aki eredeti végzettségét tekintve fizikus – világhírű mozifilmje a „Titanic”  előkészületei során jegyezte el magát a mélytengeri felfedezések világával.  A játékfilm elkészítése után elismert kutatókból álló szakmai stábot hozott létre, a Titanic belső tereinek felderítése céljából.

^[4]

James Cameron úttörő szerepet játszott a Titanic kutatásában

Ekkor került kapcsolatba a WHOI-val, amelynek munkatársaitól komoly szakmai támogatást kapott a hajóroncs belső tereinek felderítését és megörökítését biztosító technológia kifejlesztéséhez. A 2001-ben leforgatott „Ghost of the Abyss – A mélység kísértete” című filmje volt az első olyan 3D mélytengeri dokumentumfilm, amely bemutatta a legendás hajó belső tereit. Az ekkorra már komoly mélytengeri merülési gyakorlattal rendelkező neves rendező és felfedező elhatározta, hogy megismétli Piccard és Walsh egyedülálló bravúrját, és lemerül a Mariana-árokba, hogy mozgóképen dokumentálja a Föld legnagyobb mélységét.

^[5]

Csak a Holdra szálláshoz hasonlítható Jacques Piccard és Don Walsh teljesítménye, akik a Trieste-2 fedélzetén, az emberiség történetében először érték el a Mariana-árok fenekét, 1960 január 23-án. A képen a Trieste-2 batiszkáf látható, a sikeres merülés után.

1960. január 23.-án, Jacques Piccard neves svájci oceanográfus és Don Walsh hadnagy, a Trieste-2 batiszkáf fedélzetén a felfedezések történetében elsőként érte el a Mariana-árok fenekét, 10 860 méteres mélységben. A legendás pionírok  alig húsz percnyi időt tudtak csak eltölteni a rettenetes mélységben, és nem sikerült használható felvételeket készíteniük.

^[6]

A legendás pionírok, Walsh ( bal oldalon) és Piccard (középen) csak alig több mint 20 percet töltöttek el a közel 11 kilométeres mélységben

Cameron ezt a hiányt igyekezett bepótolni, a saját finanszírozásával megépült Deepsea Challanger merülőeszközzel. A Mariana-árok mélyén uralkodó 1100 bar körüli nyomás elviselésére alkalmas eszköz megépítése igen nagy precizitást igénylő, rendkívül bonyolult műszaki-technológiai feladat. A 7,3 méter hosszú, 13 tonna tömegű, és egy személy befogadására alkalmas Deepsea Challanger-t Ausztráliában, Sydneyben, az Archeron Poject Pty. Ltd  szakemberei építették, a WHOI kutatóinak támogatásával. 

^[7]

A Deepsea Challanger héjszerkezete több mint 1100 bar nyomást képes elviselni

Az eszköz 1 138 bar nyomás elviselésére képes, tesztmélysége pedig 11 000 méter.  (Érdekességként megjegyezzük, hogy Piccard Trieste-2 batiszkáfját 16 000 méteres elméleti mélység elviselésére tervezték.) Cameron tervezte meg a Deep Challanger kamerarendszerét, amely 4 külső és 2 belső, 3D felvételek elkészítésére is alkalmas kamerából áll.

^[8]

Az első Mariana-árokba merülő eszköz, a Trieste-2 batiszkáf ( bal oldalon) és James Cameron Deepsea Challanger tengeralattjárójának ( jobbra) méretarányait összehasonlító ábra

A nagy sajtóvisszhangot kiváltó merülésre, hosszas előkészületek után tavaly március 26-án került sor. A hidraulika rendszerben tapasztalt szivárgás miatt azonban Cameron is a nagy elődökhöz hasonlóan, a tervezettnél kevesebb időt tudott eltölteni a majd 11 kilométeres mélységben.

^[9]

A világtenger legmélyebb pontja a Deepsea Challanger ablakából nézve

A WHOI műszaki részlege a közeljövőben további fejlesztéseket hajt végre a Deepsea Challanger-en, amely a kamera és a világítási rendszert is érinti. James Cameron mostantól a Woods Hole Oceanográfiai Intézet tanácsadó testületének tagjaként vesz részt a projekt továbbfejlesztésében.

^[10]

A WHOI a tengerkutatás egyik vezető intézménye

 Az eszközt a nagyobb részt még ismeretlen mélyóceáni árkok felderítéséhez fogják igénybe venni a WHOI kutatói. A Woods Hole Oceanográfiai Intézet az amerikai kormány és civil szervezetek illetve magánszemélyek támogatásával működő non profit intézet. Az ím már 83 éve működő WHOI a tengerkutatás egyik vezető intézménye.

^[11]

A WHOI kutatóhajója az Oceanus a mélytenger-kutatás egyik fontos tudományos platformja

Az intézeten belül 6 kutatási osztály, 40 laboratórium és 4 interdiszciplináris intézet, valamint 1000 munkatárs áll a modern óceánkutatás szolgálatában. A WHOI legfontosabb kutatási területei a parti öv, a mélytenger, a biológiai oceanográfia, valamint a klímaváltozás és a világtenger kölcsönhatásainak tanulmányozása. Cameron adománya egy új és nagy értékű eszközzel járul hozzá Földünk utolsó nagy fehér foltja, a mélytengerek világának a felfedezéséhez.

Képek: Woods Hole Oceanographic Institution, BBC News, CBS N