Mint azt az MTA BTK közleménye írta, a konferencia szekciói magukban foglalják a régészeti, embertani, genetikai, nyelvtörténeti, művelődéstörténeti, történeti, tudománytörténeti, valamint a tudományos rekonstrukciók problémaköre és a hazai hagyományőrzés legfontosabb kérdéseit.

A teljes magyarországi akadémiai szféra (az MTA, a felsőoktatási és a múzeumi hálózat) munkatársait mozgósító tudományos összejövetelen kutatástörténeti áttekintést nyújtva körvonalazzák a magyar őstörténeti kutatások jelenlegi helyzetét és jövőbeni irányvonalait.

^[1]    A magyar honfoglalásra emlékező millecentenáriumi konferenciasorozat (1992-1996) óta eltelt időszak tudományos eredményeivel ez a rendezvény egyfajta nemzedéki tükörkép nyújtására vállalkozik mind a szakemberek, mind a múltunk minél alaposabb feltárása iránt érdeklődő laikusok számára, ezzel pedig “kilép a nyilvánosság elé” – fogalmaztak.

A konferencián előadásokat hallgathatnak az érdeklődők egyebek mellett a Kárpát-medence Karoling-kori és a magyar honfoglalás kori helyzetéről, az avar-magyar asszimiláció kérdésköréről, a Kárpát-medence 10-11. századi temetőinek kutatásáról, a Kárpát-medence 6-11. századi történetének embertani vonatkozásairól, illetve a kisebb temetkezési egységek önálló genetikai elemzéséről.

Szó esik továbbá többek között a magyar-szláv és a magyar-török nyelvi kapcsolatokról, a helynevekről, mint őstörténeti forrásokról, a magyar ősköltészetről, valamint a magyar zene őstörténetéről. Ugyancsak a konferencia témái lesznek a székely írás emlékei és használata, a honfoglalás néphagyományának forrásai, illetve az íjászat hagyományának feléledése egy honfoglalás kori magyar íj tudományos rekonstrukciója kapcsán.

^[2]

Emlékeztettek arra, hogy az MTA BTK 2012 januárjában jött létre, munkatársait pedig “nem kisebb célkitűzés vezérli, mint hogy méltó módon képviseljék a magyar tudományos élet legjobb hagyományait és legmodernebb kutatási tendenciáit”.

Legfontosabb feladatuknak a nemzetközileg kimagasló alapkutatások végzését tekintik a hét tagintézmény (MTA BTK Filozófiai, Irodalomtudományi, Művészettörténeti, Néprajztudományi, Régészeti, Történettudományi, Zenetudományi Intézet) által képviselt interdiszciplináris témakörökben. Céljuk a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott eszmecsere megújítása, valamint az, hogy eredményeiket a korszerű médiaeszközök segítségével a nagyközönség számára is láthatóvá tegyék.

^[3]

Ennek a törekvésnek a jegyében alapították meg tavaly február 23-án – a kutatóközpont belső munkatársaiból és az ország számos egyetemi és múzeumi kutatóhelyéről felkért külső szakértőkből – a Magyar Őstörténeti Témacsoportot, amely jelenleg csaknem 40 tagú.

Az egyre nagyobb nyilvánosság mellett rendezett előadássorozatukon ez idáig a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci-magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel foglalkoztak.

(MTI)

képek: archív