Az élet kialakulásának 3,5 milliárd éves folyamata után öt nagy kihalási hullámot nevez meg a tudomány, a hatodik, amely a leggyorsabb, most van folyamatban. A Földön minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget és az emlősök helyzete még rosszabb: a közeljövőben minden negyedik emlősfaj kihalhat – olvasható a szövetség közleményében.

^[1]
Ilyen ütemű fajpusztulás a dinoszauruszok óta nem történt és ez nem természeti katasztrófa, meteor becsapódás vagy jégkorszak következménye, hanem az emberi beavatkozásé.
Magyarországon a biológiai sokféleségben a legjelentősebb veszteséget a természetes vegetáció elpusztítása jelenti. A jelentős élőhelyi veszteségeket elsősorban a mezőgazdaság okozta, emellett az autópálya építkezések nemcsak mint területfoglalók, hanem, mint izoláló mesterséges folyosók is hozzájárultak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Az ember egyre nagyobb területeket épít be, mindezt pedig tetézi, hogy Magyarországot a globális felmelegedés erősen érinti, meghatározó tényező a pozitív hőmérsékleti anomália, illetve az aszálynak való kitettség.

^[2]
Magyarországon a faji változatosság ennek ellenére még mindig gazdagnak mondható, ennek elsődleges oka, hogy a medence gyűjtőpontja a különböző flóra és faunaelemeknek.
Az országban található kultúrnövények és a mezőgazdasági termények megporzása legtöbb esetben az állati beporzóktól függ, így szerepük gazdasági szempontból is kiemelkedő, kihalásuk esetén több milliárd forintot kellene pótlásukra költeni – részletezik a természetvédők.

^[3]
“Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem működne mezőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és terméseiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomány számára hasznos információ tűnhet el” – hangsúlyozta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

“A jelenlegi természetvédelmi szabályozással nem vagyunk képesek megállítani a biológiai sokféleség csökkenését, ezért rendkívül fontos a jogi és gazdasági szabályozó rendszerünk átgondolása és módosítása” – tette hozzá a programvezető.

^[4]
(MTI)

képek: Szatmári Zoltán, archív

Kapcsolódó anyagaink:
Mentsük meg az Északi-sarkot!
Vastagodó ázsiai gleccserek dacolnak a klímaváltozással ^[5]