A Gran Paradiso nemzeti park Olaszország legrégebbi, 1922-ben alapított nemzeti parkja. A régió várkastélyok és gigantikus hegyóriások felségterülete, igazi „időutazásban” és csodálatos túrákban vehet részt az idelátogató.

^[1]

Aki szereti a történelmet és otthon érzi magát a magas hegyek és a gleccserek világában, az Aosta völgyben és a Gran Paradiso nemzeti parkban biztosan nem fog csalódni. Nem mellesleg itt található az egyik legkönnyebben megmászható „európai négyezres”, a nemzeti parkról elnevezett Grand Paradiso (4061m).

^[2]

A nemzeti park az ország észak-nyugati részén található, Piemont és Valle d’Aosta (Aosta-völgy) területén. Határos az 1963-as alapítású Vanoise nemzeti parkkal, amely a franciák első nemzeti parkja.

A Gran Paradiso nemzeti park egyébként Európa egyik legrégibb nemzeti parkja, amelynek védett területeihez 1979-ben további területeket csatoltak, így ma már több mint 70000 ha területet foglal magába.

A nemzeti park jelképe a kőszáli kecske (Capra ibex), amely számos völgyben megtalálható, de mormota (Marmota marmota) is van bőven, és némi szerencsével még a szirti sas csodálatos vitorlázást is megfigyelhetjük.

^[3]

Várkastélyok és hegyóriások gyűrűjében

Érdekes, hogy Olaszország ezen részén a legalacsonyabb a népsűrűség, viszont itt található az országban a legtöbb vár, várkastély és erődítmény, számuk száz fölött van. Ez azzal magyarázható, hogy a korai történelmi időkben a régióban több hercegség vetette meg a lábát, és hatalmuk megerősítése végett erődöket, várakat építettek.

^[4]

A XIII. században épült Fénis vára a környék egyik legszebb várkastélya, amelynek különlegessége, hogy számos tornyának mindegyike más. A hósipkás hegyek ölelésében álló rangos vár hosszú évekig a befolyásos Challants család székhelyéül szolgált. A vár belső udvarát egy hangulatos fa erkély teszi egyedivé, amely mentén gyönyörű és egyedülálló freskók díszelegnek.

Aosta városába történő érkezésünket szó szerint megkoronázta a várost királyi koronaként körül ölelő gigantikus csúcsok fantasztikus látványa.

^[5]

A várostól délre három jelentős völgy húzódik, amelyek mindegyikét érdemes felkeresni. Ezt II. János Pál Pápa is jól tudta, aki többször is tiszteletét tette a régióban. A Valsavarenche-völgy, Cogne-völgy és a Rhémes-völgy sokat tud mesélni a régi időkről, az emberek életéről és természetesen a Grand Paradiso nemzeti parkról.

^[6]

A Valsavarenche-völgy talán az egyik legnépszerűbb turistacélpont. Innen nyílik kiváló lehetőség a II Emanuele mendékház elérésére, ami jó támaszpontul szolgál a 4061 méteres Grand Paradiso csúcs megmászására. A menedékház egyébként arról a II. Vittorio Emanuele-ről kapta a nevét, aki 1856-ban megalapította a Gran Paradiso Természetvédelmi Területet, amelyet később nemzeti park rangra emeltek.

^[7]

A völgy másik nagy vonzereje, hogy szinte biztosra vehetjük a kőszáli kecskék látványát. Órákig gyönyörködhetünk e nemes állatok legelészésében, s kis szerencsével öldöklő viaskodásában, vérre menő csörtéiben. Szarvuk csattogásának hangja betölti a hegyet és a völgyeket.

^[8]

A Rhémes-völgy viszont vadregényes bájával varázsolja el az odaérkezőt. Tavasszal, illetve kora nyáron virágba borulnak völgyei, ahol jókedvűen lakmároznak a mormoták. Ez a völgy hajdanán a régió szegényebb területei közé tartozott, így az emberek a keményebb teleket az alacsonyabb területeken vészelték át. A völgyben számos helyen tetten érhetők az elhagyott falvak, amelyek szúette házai, mohával belepett épületei ódon hangulatot varázsolnak a tájnak.

A Cogne-völgyben is több tucat kiváló túraútvonal vezet, a könnyebbektől az örök hó birodalmáig.

^[9]

Gran Paradiso és társai

A nemzeti parkban a túrázásra és hegymászásra a legideálisabb időszak június közepe és szeptember eleje között van, de természetesen tavasszal, illetve kora nyáron is lehetőség nyílik túrázni, de akkor a sítúráé, túrasíé és a hótalpasoké a főszerep.

A régióban a hegymászás szerelmeseinek két nagyobb csúcs jelenthet igazi kihívást. Egyik a Gran Paradiso (4061m) a másik a Grivola (3969m), de a park több mint egy tucat 3500 m-es magasságot elérő hegycsúccsal is büszkélkedhet, így túraútvonal miatt nem kell aggódnunk.

^[10]

A Gran Paradiso normál úton történő megmászása igen népszerű, lévén ez az Alpok egyik legkönnyebben teljesíthető 4000 méteres hegycsúcsa, így aki fejébe veszi meghódítását, érdemes jó előre helyet foglalni a közeli menedékházak egyikében. Csúcstámadáshoz az egyik legideálisabb helyszín a pihenésre a 2732méteren álló II Emanuele mendékház. A másik „normál utas” csúcsmászáshoz a Rifugio Chabod jelentheti a jó megoldást. A Gran Paradiso csúcsát díszítő Madonna szobrot hegyivezetõk és alpinisták állították 1954-ben. Alatta isteni érzés elfogyasztani a „Gipfelschnapsot”…

^[11]

Aki viszont azt élvezi, ha a szervezete tocsog az adrenalinban, az keresse fel a Grand Paradiso nemzeti parktól „kőhajításnyira” lévő Mont Blanc masszívumot, a Grandes Jorassest és tekintélyes társait!

Megközelítés (Gran Paradiso):

Gépkocsival Szlovénián át Olaszország, a Mont Blanc alagút irányába, Aostából a Val Savalanche völgyet kell keresni, amelynek utolsó faluja Pont (1691m). Innen lehet felmenni a II. Vittorie Emanuele menedékházig, ami jó támaszpontul szolgál a 4000m-es csúcs megmászására.

képek: Szatmári Zoltán