Emlékévvel tiszteleg a száz éve elhunyt Vámbéry Ármin orientalista tudós munkássága előtt a Vámbéry Ármin Centenáriumi Emlékbizottság, amely nemzetközi tudományos konferenciát és kiállítást is szervez.  A tervek szerint újra kiadnák a magyar őstörténet és a keletkutatás tudósának néhány alapművét is.

^[1]
Az ELTE-vel közösen szeptember 13-án megrendezendő nemzetközi tudományos konferencia Vámbéry munkásságának eddig kevésbé ismert oldalait igyekszik bemutatni, így az előadók elsősorban a tudós politikai és közéleti tevékenységét vizsgálják, egyebek között a pánturkista és cionista mozgalmakhoz való viszonyát.
A meghívottak között ismert Közép-Ázsia- és Vámbéry-kutatók vannak, így Barbara Kellner-Heinkele és Ruth Bartholomä Németországból, Jacob Landau Izraelből, Edward J. Lazzerini az Egyesült Államokból, Mustafa Kacalin Törökországból, Hazai György és Vásáry István akadémikusok pedig Magyarországról.
A konferencia napján nyílik meg a Vámbéry-emlékkiállítás az MTA Könyvtárában. Az MTA Keleti Gyűjteménye – amelynek egyik legértékesebb része éppen Vámbérynek köszönhető – sok Vámbéryhez kapcsolódó anyagot tartalmaz, ezekből rendeznek kamarakiállítást.

^[2]
Terveik között szerepel egy Vámbéry-honlap létrehozása az MTA Keleti Gyűjteménye török anyagát gondozó turkológus munkatárs, Kovács Nándor Erik vezetésével. Ezen a folyamatosan bővülő internetes oldalon a tudós életére és munkásságára vonatkozó legfontosabb adatok, írásos és képi dokumentumok, valamint rövid tudományos összefoglalók kapnak majd helyet.
A Magyar Tudomány című akadémiai lap nyár végi száma hat tanulmányból és egy bevezetőből álló blokkot közöl Vámbéry Árminról. Az írások a tudós életútját, turkológiai és egyéb tudományos munkásságát és politikai-közéleti szereplését mutatják be. Az emlékbizottság a tanulmányokat önálló kötetben is meg kívánja jelentetni és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) támogatásával el akarja juttatni az iskolákba, hogy a tanulók is megismerkedhessenek Vámbéry teljesítményével és a vele foglalkozó kutatás legújabb eredményeivel.
Az emlékbizottság fontosnak tartja, hogy Vámbéry néhány alapműve az évfordulóra újra hozzáférhetővé váljék. Ennek érdekében felvette a kapcsolatot a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadóval, amely – ha anyagi támogatást kap – kész arra, hogy az emlékbizottsággal együttműködve megjelentesse Vámbéry közép-ázsiai utazásairól szóló beszámolóját és az életútjára visszatekintő, Küzdelmeim című munkáját. Az emlékbizottság azt tervezi, hogy ezeket a köteteket is eljuttatja a magyar iskolákba.
Az 1832-ben született Vámbéry Ármin a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének számított. Hírnevét elsősorban az 1861-1864 között Közép-Ázsiában tett utazásainak köszönhette. Ennek eredeti célja a magyarság keleti kapcsolatainak feltárása és a Kőrösi Csoma Sándor által megkezdett munka folytatása volt, a fiatal kutató érdeklődése azonban Közép-Ázsia múltja és jelene felé fordult. Ehhez kapcsolódó szerteágazó tudományos és közéleti tevékenysége folytán hamarosan világszerte ismertté vált.
Vámbéry Ármin 1913. szeptember 13-án hunyt el budapesti otthonában. Halálának századik évfordulóján az Emmi, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, valamint keletkutatók kezdeményezték, hogy a nagy tudós tudományos és politikai tevékenységéről méltó megemlékezéseket tartsanak. Ezek összefogására hozta létre az MTA elnöke a Vámbéry Centenáriumi Emlékbizottságot. (MTI)

képek: archív