A szakemberek Kambodzsa egyik ködbe burkolózó hegyén, az angkori templomegyüttestől északra találtak a vélhetően 1200 éve virágzó település nyomaira. A kutatók a LIDAR nevű légi lézerszkenner használták, először helikopterről pásztázták végig a területet. A szerkezet adatai nyomán az évszázadokon át rejtőzködő város, Mahendraparvata ősi utcáinak, gátjainak és csatornáinak vonalai rajzolódtak ki – írta a Sydney Morning Herald című napilap.
A lézeres pásztázás eredményei egybecsengtek a korábbi “földi” kutatásokból levont következtetésekkel, így vált egyértelművé, hogy a rejtőzködő település Mahendraparvata, a 802-ben alapított Khmer Birodalom első városa, amely becslések szerint már 350 évvel korábban létezett, mint a évente kétmillió látogatót vonzó Angkor.
A kutatók szerint a Phnom Kulen hegyen álló romváros két tucatnál is több ismeretlen, soha ki nem fosztott templomot rejt. A régészek számára lenyűgöző volt, hogy a hegyen korábban feltárt és elszórtan található 36 romot utak, gátak, tavak és templomok bonyolult rendszere köti össze.
Damien Evans, a Sydney-i Egyetem kambodzsai központjának igazgatója, az expedíció egyik vezetője elmondta, hogy a felfedezés fontos üzenetet tartogathat mai társadalmak számára is. “Látszik, hogy a tájon egyáltalán nem volt növényzet. Vizsgáljuk azt az elméletet, miszerint az erdőirtás és a víztől való függés vezetett a civilizáció bukásához. Talán olyannyira virágzóvá vált, hogy egy ponton túl már nem tudták fenntartani” – mondta a régész.
“Az ősi írásokból ismert, hogy II. Dzsavajarman uralkodónak, a nagy harcosnak volt egy hegyi fővárosa, ám nem tudtuk összerakni a kirakóst” – tette hozzá az expedíció másik vezetője, Jean-Baptiste Chevance, a londoni Régészeti és Fejlesztési Alapítvány igazgatója. A szakember éveken át kutatta csapatával a vidéket, ahol a város nyomait gyanították, ám az őserdő és a föld eltakarta szemük elől a nyomokat.
A felfedezés, amelyről az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) fog beszámolni, lehetővé teszi, hogy az ásatások nyomán a régészek és történészek többet tudjanak meg az alig ismert civilizáció életéről és bukásának okairól. (MTI)
képek: archív
