![Csigák árulkodnak az emberiség vándorlásáról](https://www.explorerworld.hu/wp-content/themes/explorer_online/timthumb.php?src=https://www.explorerworld.hu/wp-content/uploads/2013/06/csiga1w.jpg&w=460&h=260&zc=1&q=90)
A Brit-szigetek 10 ezer évvel ezelőtt kerültek ki a legutóbbi jégkorszak fogságából, a tengerszint megemelkedett, és a mai Nagy-Britannia “elszigetelődött” a földrésztől. A szárazföldi állatok így már nem vándorolhattak szabadon és könnyedén a kontinensről a szigetre, különösen nem a mai Ír-szigetekre, kellett nekik némi segítség. Utóbbit a hajózás nyújtotta. A csigák potyautasokként kerülhettek Írországba, ahol meglehetősen sok olyan növény és állat él, amely genetikailag eltérő a brit földön őshonosaktól.
A Nottinghami Egyetem kutatói felfedezték, hogy egy közönséges ír éticsigafajnak, a Cepaea nemoralisnak rendkívül közeli francia rokonai vannak: genetikailag szinte teljesen azonos a Pireneusok keleti felén élő fajjal. Minden bizonnyal onnan került ír földre, ám úgy tűnik, hogy a britet kikerülte, ami – a kutatók szerint – csakis emberi közreműködéssel történhetett.
“Ha ez a csigafaj természetes úton telepedett volna meg Írországban, akkor brit földön is kellene lelni maradványaikból, ám egyszerűen nem találunk” – idézte Angus Davisont, a kutatásról írt tanulmány egyik szerzőjét a BBC. A csiga csemege volt az ember étrendjében már évezredekkel ezelőtt – ezt jól mutatják francia leletek -, még az sem kizárt, hogy tenyésztették őket.
Ami igaz a csigára, részben igaz az emberre is. Az ír népesség genetikai kapcsolata egyértelmű a Dél-Európában élőkkel, bár messze nem olyan szoros, mint a csigáké – hangoztatják ír populációgenetikusok. (MTI)
képek: archív