Így jogos azon szakemberek aggodalma, akik azt prognosztizálják, hogy Kelet-Európában a tokhalak a kihalás szélére kerülhetnek. A legveszélyeztetettebb terület a Duna bulgáriai és romániai vízgyűjtő területei, ahol a tokhal populációi könnyedén a kihalás szélére sodródhat. A Duna vízgyűjtő területén egyébként az őshonos 6 tokhalfajból 5 súlyosan veszélyeztetett.

^[1]

A káros folyamat visszafordítása érdekében határozott, közös fellépés indokolt Románia, Bulgária és az Európai Unió részéről az orvhalászok és az illegális tevékenységeket űzők ellen. A WWF és a veszélyeztetett fajok kereskedelmét ellenőrző TRAFFIC kutatást végzett Romániában és Bulgáriában, amely bebizonyította, hogy továbbra is rendszeresen zajlik az illegális tokhal- és kaviárkereskedelem a két országban.

A szakemberek a minták között a súlyosan veszélyeztetett és a kihalás szélén álló tokhalfaj, a viza DNS-ét is megtalálták.  Az orvhalászok kijátszva a törvényeket, folyamatosan – búsás haszont remélve – lehalászásokat folytatnak a Duna mentén, miközben Romániában 2006, Bulgáriában pedig 2011 óta szigorúan tilos a vadon élő tokhalak halászata és kereskedelme.

^[2]

Az orvhalászok, nem mennek a véletlenre, így a zsákmányszerzés érdekében a legújabb technikákat is bevetik: olyan professzionális felszerelésekkel dolgoznak, mint a GPS nyomkövető rendszerek vagy a hanglokátorok.  A tokhal ikrájából készül az igen drága fekete kaviár. A tokhalak közül a viza ikrája a legnagyobb szemű, és így általában ennek a kaviárját tekintik a legértékesebbnek a gasztronómiai piacon.

képek: archív