A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Bács-Kiskun megyéhez tartozó területén tartott fehérgólya-gyűrűzéssel a nagyközönség számára is látványos módon vette kezdetét egy határon átnyúló magyar-szerb közös halbiológiai és madártani kutatási program a Duna árterületén.
Komlós Attila, a nemzeti park marketing és kommunikációs menedzserének tájékoztatása szerint a program egy európai uniós IPA-pályázat keretében valósul meg. A munkát a szerbiai Vojvodinasume (Vajdasági Erdészeti Rt.) irányításával és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével 2014. július végéig végzik el a természetvédelmi szakemberek. A pályázat költségvetése mintegy 160 ezer euró, melynek közel egyötöde a magyar partneré.
A kezdeményezés célja a természetvédelmi tevékenységek összehangolása a Duna hazai és szerbiai árterületén. Ennek keretében halbiológiai és madártani kutatásokat végeznek a határ mindkét oldalán. A pályázati forrásból a kutatást, az ehhez szükséges infrastruktúrafejlesztést, valamint az eredmények publikálását fedezik – közölte a szóvivő.
Hangsúlyozta: a Duna és árterülete egy folytonos ökológiai folyosót képez Magyarország, Szerbia és Horvátország között. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság már több közös pályázatban vett részt horvát természetvédelmi partnerekkel, a jelenlegi IPA-pályázat azonban az első közös projekt a szerb féllel.
Sem az élőhelyek, sem a védett fajok nem ismerik az országhatárokat, így például a fekete és fehér gólyák, rétisasok, barna kányák is egy nagy Alsó-Duna-völgyi populációt alkotnak, amelyeknek leghatékonyabb védelmét csak az érintett országok összehangolt munkája biztosíthatja – hangsúlyozta.
A most indult kutatások során az igazgatóság Bács-Kiskun megye területén a fokozottan védett madárfajok állományfelmérése és monitorozása mellett a Dávodi Földvári-tó területén lévő madárgyűrűző-állomás felújítását, fejlesztését is elvégzik. Ezzel párhuzamosan felmérik a tó halfaunáját, meghatározva az itt élő halfajok arányát, valamint vizsgálva azok egészségi állapotát. (MTI)
képek: archív
