A hegyeket, völgyeket bejáró fáradt vándor a csalogató Almoknál és a hívogató Hüttékben nemcsak megpihenhet, de ízelítőt is kaphat az „echte” hamisítatlan magashegyi ínyencségekből. A park gyalogszerrel és a kijelölt utakon mountenbike-kal is felfedezhető, sőt egyes területeit még a mozgássérültek számára is elérhetővé tették.

Németország egyetlen magashegyi nemzeti parkja

 Németország egyetlen magashegyi nemzeti parkja az ország legdélebbi csücskében, az osztrák határ ölelésében található. A parkhoz öt község tartozik: Berchtesgaden, Bischofswiesen, Marktschellenberg, Ramsau, valamint Schönau am Königssee. A nemzeti park története hosszú időre nyúlik vissza. A hegyek geológiai szerkezete nagyrészt a triász kori kőzetekből épül fel. Az itt található hegyek dachstein-mészkőből és ramsau-i dolomitból állnak. Már az 1910-es években a mai nemzeti park délkeleti területén 8.600 hektár kapott különös figyelmet és egy 1921-ben aláírt határozattal további 20.400 ha terület került védelem alá. A szorgalmas és lelkiismeretes munkának köszönhetően 1978. augusztus 1-jén megalakult a Berchtesgadeni Nemzeti Park, amelynek jelenlegi területe 210 négyzetkilométer és az UNESCO elismert bioszféra-rezervátumként tartja számon.

^[1]

A Königssee visszhangja

 Sokan már csak a tó miatt is eljönnek Németország e szegletébe, hisz a királyi tó óriási vonzerőt jelent a turisták körében – természetesen joggal. A Königssee Németország legtisztább vizű tava, a helyiek büszkén hangoztatják is úton-útfélen ivóvíz minőségét. A tó 603 méter tengerszint feletti magasságon fekszik, hossza 8 kilométer, legnagyobb szélessége 1,3 kilométer és csaknem 200 méter mély. Mi is hajóra szállunk, hogy közelebbről is szemügyre vehessük a tavat és festői környezetét. A csendes villanymotorok beindulnak, majd hajónk hullámai összetörik a víztükörben tetszelgő hegyek mását. Idilli merengésünkből a hajókapitány kürtjének hangja hoz vissza a realitásokba, s büszkén mutatja, hogy virtuóz előadása – hála a kristálytiszta visszhangnak – háromszor is visszacseng a fülünkben. A kép szinte már giccsesen romantikus.

^[2]
Kisidő múlva a tó „festő-öblé”-ből (Malerwinkel) fantasztikus látványként tárul elénk a piros kupolás Szent Bartholomä templom, amely az okiratok szerint 1134-ben épült, s 1810-től a bajor királyok vadászkastélya volt. Ma népszerű kiránduló- és zarándokhely. A tó számos halfaj-különlegességnek ad otthont. (A templom melletti fogadóban megtekinthető annak a 124 cm-es és 27,5 kg-os tavi pisztrángnak a preparátuma, amelyet itt  fogtak 1976-ban.)
Ahogy közeledik a kishajó a Szent Bartholomä templomhoz, úgy rajzolódik ki Németország második legmagasabb hegyének a „Watzmann”-nak monumentális alakja. A hegy Ostwand néven ismert keleti fala a maga 2000m-es tekintélyt parancsoló méretével már sok hegymászót térdre kényszerített.

^[3]

A Watzmann-monda

A régi időkben a berchtesgadeni régióban uralkodott egy Watzmann nevű király. Ez a király sem az embereket, sem az állatokat nem szerette és az élőlények kínzásában lelte örömét. De nemcsak ő, hanem a felesége és a gyermekei is örömmel részt vettek az élőlények sanyargatásában. Ez így ment hosszú időn át éjjel-nappal, de Isten megbüntette őket. Egyik szörnyű „portyázásuk” alkalmával Isten megelégelte a király és családja gonosztetteit és sziklává változtatta nemcsak a királyt, hanem a királynőt és a hét gyermeket is. Így méltóképpen meglakoltak bűneikért. A monda szerint az elátkozott királyi család vére a Watzmann lábánál lévő két tóba – Königssee, Obersee – folyt. A 2713 méteres Watzmann asszonyával és hét fiával joggal lett a berchtesgadeni régió jelképe. A Watzmann sziklaformációkkal tagolt hegy, ahol a szép gerincek és a monumentális sziklafalak nyűgözik le a látogatót. A Watzmann déli-csúcsától a Königssee-ig „leeső” majd 2000 méteres keleti fal elbűvölő látványt nyújt. A fal megmászása számos hegymászónak nagy kihívást jelent.

^[4]

A zergék és a kőszáli kecskék paradicsoma

A változatos geológiai formáknak, a talaj, a víz és a klíma befolyásoló hatásának köszönhetően a nemzeti park magashegyi övezete hihetetlenül gazdag és sokszínű élettérrel rendelkezik. Eddig 15 halfajt, 8 kétéltűt, 7 hüllőfajt, mintegy 100 itt költő madárfajt, 40 vonuló madárfajt és 55 emlősfajt figyeltek itt meg. Ha szerencsénk van, jó távcsővel megpillanthatjuk a szirti sast is, hisz az utóbbi években egyre több pár is költ a területen. A zergék és a kőszáli kecskék a nyári hónapokban általában a felsőbb régiókban figyelhetők meg, amint akrobatikus ügyességgel mozognak a sziklákon. Télen valamivel lejjebb húzódnak. Túráink során az alpesi legelőkön a mormoták mókás játéka mulattathat minket. Főbb életterük a Jenner, Gotzenalm, Wasseralm és a Funtensee. A nemzeti park legnagyobb állata a szarvas, amely főleg a Klausbachtal környékén él.

Havasigyopár, encián és társai

A nemzeti park flórája is rendkívül gazdag: 2000 gombafaj, 640 zuzmó, 400-féle moha él itt. A havasigyopár régebben több helyen is gyakran megtalálható volt, mára viszont a számuk erőteljesen csökkent. A hegyek lejtőin az encián különféle fajtáiban gyönyörködhetünk. Ideális életteret nyújt a terület a hegyi juhar számára is, amelynek egyes példánya akár 600 éves és 40 méter magas is lehet.

^[5]

 A négy nagy cél

 A nemzeti park négy nagy célt tűzött ki maga elé, amelyek a következők: általános természetvédelem, kutatás, pihenés és környezettudatos képzés, oktatás. Első helyen a természet védelme áll, ami azt jelenti, hogy az itt élő összes állat- és növényfaj az életterületekkel együtt védelem alatt áll. A nemzeti park egyes részein tilos mindenféle emberi beavatkozást végezni, de vannak olyan területek is, ahol a tradicionális tevékenységek, mint pl. magashegyi gazdálkodás (Almwirtschaft), halászat folytathatók. Ezért a nemzeti park területét több részre (zónákra) osztották, és minden terület más-más jogosultságokkal bír. A központi rész (Kernzone) övezetben a természet rendjébe semmilyen módon nem lehet beleavatkozni.. A folyamatok akadálytalanul zajlanak, itt a természet az egyedüli „tervező” és „kivitelező”. A pihenést szolgáló menedékházak, túraútvonalak ebben a régióban is megfelelő figyelmet kapnak. A park állandó gondozási, művelési területén a kulturális tájegység (Kulturlandschaft) ápolása, megőrzése és fejlesztése a kiemelt célt, ahol a tevékenységek a régi tradícióknak megfelelően zajlanak. Ide tartozik a rétek, legelők, „Almok” gondozása, de az erdő- és vadgazdálkodás, a horgászat és a hajózás a Königssee-n is. Az Amwirtschaft (magashegyi gazdálkodás) itt több mint 1000 éves múltra visszatekintő hasznosítási forma. A művelési és központi terület között található az ideiglenes művelési terület, amely több különálló célt valósíthat meg. Itt – időben korlátozva – szabályozzák a vadállományt, így a fiatal fák megrágásának megakadályozása, illetve annak csökkentése elősegíti az erdő fejlődését.

^[6]

Pihenés és kikapcsolódás: irány a hegyekbe!

A Berchtesgadeni Nemzeti Parknak is egyik fontos célja, hogy megfelelő és igényes kikapcsolódási lehetőséget nyújtson az idelátogatók számára. A régió bejárására az egyik legkiválóbb támaszpontul szolgál a pazar fekvésű Familien Aktiv Camping (www.allweglehen.de ^[7]), ahol a Fendt család hosszú évek óta gondoskodik a vendégek kényelméről és a „családias” hangulatról. Már a campingből is szemügyre vehetjük a gigantikus hegyeket, amelyek ölelésében vidáman lubickolhatunk a camping medencéjében egy tikkasztó nap után, és ha igazi bajor gasztronómiai különlegességekre vágyunk, az sem lehet akadály, hiszen a camping éttermének kiváló shéfje nem ismer lehetetlent.  A sólámpával is ellátott vizesblokkban pedig zene kíséretében moshatjuk le magunkról az aznapi túránk porát, hisz vétek lenne kihagyni a szebbnél szebb túraútvonalak egyikét.

^[8]

Mi is alig tudtunk választani az összesen 230 km-nyi túraútvonal közül, de házigazdánk javaslatára felkerestük a Wimbachklamm szurdokvölgyet, amely valóban meseszép. Zúgóin lélegzetelállító tempóban zúdul alá a türkizkék víz s évezredek óta „szorgosan” vájja be magát egyre mélyebben a hegy gyomrába.  A régióban 5 információs központ – berchtesgadeni központtal – várja az érdeklődőket (Hintersee – Klausbachhaus, Wimbachbrücke, St. Bartholomä, Kühroint, Engert) és kiépített, jól karbantartott utakon jó turistajelzések segítik a túrázókat. A túraútvonalak mind gyalogosan mind pedig mountenbike-kal bejárhatók. Természetesen nem minden túraútvonalon szabad kerékpárral túrázni. Együttesen 6 különböző nehézségű túrán gyönyörködhetünk a drótszamárról a természet szépségeiben. A csodás völgyektől a felséges csúcsokig mindenki megtalálhatja a számára kedvező túrát. A nemzeti park alkalmazottjai még arra is szentelnek időt, hogy az iskolás-, illetve más csoportoknak is részletesen elmagyarázzák a helyszínen, hogyan érdemes megfigyelni és átélni a természet szépségeit és különleges csodáit.

^[9]

Képek: Szatmári Zoltán, Familien Aktiv Camping