Mindig is titokzatosság lengte körül, hogyan keletkezett az arany a világegyetem kialakulása során, mivel a többi elemtől – például a vastól és a széntől – eltérően nem a csillagok belsejében, nagy energiát igénylő fúzió eredményeként jött létre.
A rejtélyről most fellebbenhet a fátyol, mivel az egyesült államokbeli Cambridge-ben működő Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy két neutroncsillag “találkozása” egyfajta katalizátorként elindíthatja az univerzumban is ritka, értékes fém kiformálódásának folyamatát.

^[1]
A neutroncsillag nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó, roppant sűrűre összepréselődött maradványcsillag. Az előd égitest magja a szupernóva-robbanáskor összeroppan, mérete jelentősen csökken, és mivel sem mágneses energiája, sem perdülete nem változik meg, a “haláltusa” közben keletkezett  neutroncsillag szédítő sebességgel forog, és óriási mágneses tere van. Tömege az elméleti számítások szerint 1-3 naptömeg közötti.
Az amerikai csillagászok Edo Berger vezetésével egy rövid gammasugár-kitörést (GRB) tanulmányoztak, amelyet az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) Föld körül keringő, Swift nevű űrszondája észlelt még júniusban. A gammakitörések a legfényesebb jelenségek a világegyetemben az ősrobbanás után.

^[2]
A GRB 130603B jelű kitörés mintegy 3,9 milliárd fényévre történt a Földtől, és kevesebb mint a másodperc kéttizedéig tartott. A tudósoknak feltűnt, hogy a robbanást fokozatosan halványuló, főleg infravörös utófénylés követi. Úgy vélik, hogy a ragyogást olyan “egzotikus” radioaktív elemek okozták, amelyek összeütköző neutroncsillagokból kilökődött, neutronokban gazdag anyagból keletkezhettek.
A tanulmány társszerzője, Wen-fai Fong, a CfA továbbképzős diákja elmondta, hogy már régóta keresik a kapcsolatot a gammasugár-kitörések és a neutroncsillagok összeütközése között.

^[3]
A GRB 130603B-ből származó radioaktív fényjelenség lehet ez az összekötő kapocs – közölte.
A csillagászok szerint a vizsgált gammakitörés során a naptömeg egyszázadának megfelelő mennyiségű anyag lökődhetett ki és szóródhatott szét az univerzumban – és annak egy része arany lehetett.
A LiveScience.com tudományos hírportál idézte Bergert, a tanulmány vezető szerzőjét, aki felfedte, hogy becslésük alapján a két neutroncsillag egyesülésekor annyi arany jöhetett létre, hogy az kitenné tíz Hold tömegét.
Figyelembe véve, hogy hány hasonló robbanás zajlott le a világegyetem születése óta, feltételezhető, hogy az univerzumban található összes arany gammasugár-kitörésekből származik – vonták le a következtetést a csillagászok, akik sajtókonferencián ismertették főbb megállapításaikat.
Tanulmányuk várhatóan az Astrophysical Journal Letters című kiadványban fog megjelenni. (MTI)

képek: archív