1949. augusztus 2-án Gyulaházán megszületett Farkas Bertalan, aki pályafutását 1972-ben repülőgépvezetőként kezdte a pápai vadászrepülő alakulatnál. 1977-ben vadászpilótaként dolgozott, mikor az Interkozmosz nevű programnak köszönhetően lehetőség nyílt a szovjet-magyar közös űrrepülésre. A magyar jelölteket abban az évben kezdték kiválogatni a szigorú orvosi követelmények alapján. Végül csak ketten kaptak kiképzést 1978 tavaszától Csillagvárosban, a Gagarin Űrhajós Központban: Farkas Bertalan és Magyari Béla. Két év alatt, kemény fizikai felkészülés mellett kellett megtanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. Az 1980. május 26-án kilőtt Szojuz 36 fedélzetén Farkas Bertalan lett a magyar résztvevő, társa a tapasztalt szovjet asztronauta, Valerij Kubaszov volt. 1980-ban az Interkozmosz programban nyolc napos űrrepülést hajtott végre V. Kubaszov, L. Popov és V. Rjumin szovjet űrhajósokkal együtt a Szaljut-6, Szojuz-35 és Szojuz-36 űrkomplexumra, ahol orvosbiológiai és fizikai kutatásokat, távérzékelési és erőforráskutatási kísérleteket végeztek. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot is végrehajtottak. Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel. 1986 óta az MTA Interkozmosz Tanácsnál kutató mérnök ezredes és elnökségi tag, 1989-től a a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottsági tagja.
