Nemrégiben felfedezett, több emelet magas kristályokat rejtő barlang, eperturmix színét idéző tó, „vérző” gleccser: ezek mind olyan lenyűgöző természeti csodák, amelyekre felkapjuk a fejünket és elkezd furdalni a kíváncsiság: Nem csak ámítás? Valóban létezik ilyen?

Most lerántjuk a leplet e különleges természeti képződmények titkairól. Egyet azonban elöljáróban is kijelenthetünk: az anyatermészet még a legtöbbet tapasztalt, legtöbbet látott utazókat is meg tudja lepni.

^[1]
A kristálytiszta kék víz, a dúsnövényzetű, zöld színben pompázó dombok és a fehérhomokos tengerpart sztereotipikus látványa már korántsem nyújt akkora élvezetet a mai turisták számára, mint korábban. A mai trend azt mutatja, hogy a megszokottól minél jobban eltérő és minél jobban elrugaszkodó tájképek ihletik meg és varázsolják el az utazókat. E tendenciának eredményeként sok meglehetősen bizarr természeti képződmény és jelenség – mint vonzerő – kerül előtérbe az utazásszervezés során: az egyesült államokbeli Pöttyös tó, a kínai Shilin kőerdő, a venezuelai Sarisariñama víznyelő és a Fülöp-szigeteken található Csokoládé dombok mind jó példa arra, hogy számtalan felfedezni való van még a világon!

^[2]
Mielőtt a tudósok magyarázatot találtak volna a Föld különösebbnél különösebb természeti jelenségeire a helyi lakosok saját elképzeléseket alkottak azok kialakulásával kapcsolatban. A Māori legenda például úgy tartja, hogy az Új-Zélandon található hatalmas szikladarabok egy réges-régi hajótörés alkalmával partra sodródott tök- és burgonyakészlet maradványai. Az ír néphagyomány szerint az Óriások útja pedig egy jelentős, a tengert is átívelő, egészen Skóciáig terjedő vitasorozat és ellenségeskedés következményeként jöhetett létre.

Ezeket a rendkívüli természeti csodákat akkor hisszük el, ha saját szemünkkel látjuk őket.
Járjunk magunk a világ végére!

Képek: archív