Az expedíció hétfőn érkezett Budapestre. A főtitkár közölte: augusztus 13. és szeptember 26. között a JDS3 hajói 6 hét alatt összesen mintegy 2400 kilométert tesznek meg 10 országon keresztül folyásirányban lefelé haladva, egészen a Duna-deltáig. A JDS3 munkáját a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság koordinálja. A tudósokból álló nemzetközi kutató csapat például mintavételezést végez, fedélzeti elemzést és feldolgozást készít az összegyűjtött minták felhasználásával.

Ivan Zavadsky hozzátette: a Nemzetközi Duna Expedícióra 6 évente kerül sor. A mostani kutatómunka elősegíti a nemzetközi együttműködést a Duna 14 jelentősebb vízgyűjtőterülettel rendelkező országa és az Európai Bizottság között.
Az expedíció pontos költségvetése még nem ismert, de hozzávetőlegesen mintegy 2,5 millió eurót – azaz mintegy 750 millió forintot – tesz ki, amelynek legnagyobb része természetbeni hozzájárulás.
Medgyesy Balázs kormánybiztos arról beszélt, hogy a mostani expedíció – amelyet 2001-ben és 2007-ben is megelőzött egy-egy hasonló – kiemelt projektje az unió Duna Régió Stratégiájának. A kutatási eredmények pedig különösen fontosak a térség államainak – így Magyarországnak is – egyebek mellett a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek fejlesztésében, valamint az aszály elleni védekezésben.

^[1]
Hozzátette: Magyarország számára fontos az unió Duna Régió Stratégiájában való aktív közreműködés, hiszen a térségben 112 millió uniós polgár él, és nem mindegy például, hogy számukra biztosítható-e minden esetben a tiszta ivóvíz. Kitért arra is, hogy a magyar szakemberek, kutatók aktív résztvevői a mostani expedíciónak.
Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vízügyért felelős helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy Magyarország, mint alvízi – azaz a határain kívül eső vízgyűjtő területtel rendelkező – ország számára fontos a nemzetközi együttműködés, nemcsak a határvízi, hanem a régió, vagyis a Duna-medence teljes területén.
Csányi Béla, az expedíció tudományos vezetője arról beszélt, hogy a mostanihoz hasonló terepen végzett kutatások révén lehet megismerni a Duna élővilágát, a környezetet, az esetlegesen veszélyt jelentő körülményeket, például a szennyezést. Ezért is tartotta fontosnak, hogy most a kutatók vizsgálják a folyó mélyvízi élővilágát, halait.  (MTI)

képek: archív