Foglalkoztató térrel kiegészített két új állandó kiállítás látogatható a Sóstói Múzeumfaluban, ahol már-már elfeledett falusi használati tárgyakat mutatnak be, köztük tilolókat, gerebeneket, guzsalyokat, motollát és szapulókádat, sőt a valamikori “mosóport”, a hamulúgot is megismerhetik a látogatók.
Napjainkban is el-elhangzik még a mondás, miszerint “Hiába szapulod a szerecsent” vagy “Jár a keze, mint a motolla”, de ha meg kellene magyarázni, mi is az a szapuló vagy a motolla, bizony sokan bajban lennének – mondta Kisgyörgy Tamás, a nyíregyházi skanzen közművelődési munkatársa. Hozzátette: a múzeumfalu két új állandó kiállítása ezen segít, sok egykori mindennapos használati eszközt mutat be, amelyeket akár ki is próbálhatnak a régi korok iránt érdeklődők.
A skanzen tiszabecsi portájának istállójában a kender feldolgozásához használt eszközöket állították ki. A rostkender a legősibb ipari növény, hazánkban kilencezer éve termesztik. A kórójáról egykor áztatással választották le a rostjait, szárították, törték, tilolták, majd fonalat, abból pedig szöveteket készítettek. Erős, nedvességnek ellenálló rostjaiból a textilipar ma is gyárt műszaki szöveteket, vitorlavásznat, ponyvákat, zsákokat és kárpitos termékeket.
Régen a falvakban a kenderáztató tavakba rakták a levágott kenderkórókat, és az áztatás, szárítás után tilolták, dörzsölték, gerebenezték a kenderkócot. Guzsalyon készült a fonal, motollán mérték le és rendezték motringba, az esztováta segítségével pedig szőtték a szövetet. A különböző típusú régi eszközök mindegyike látható ezentúl a Sóstói Múzeumfaluban.
A kállósemjéni porta istállójában egy másik nehéz asszonyi munka, a nagymosás eszközeit mutatják be. A látogatók a szapulókádtól a mángorlós vasalásig lépésről-lépésre követhetik az egykori házi munkafolyamatokat. Megismerkedhetnek a régi kor mosóporával, a hamulúggal és a mosószappannal is.
A szapulókád egy nagyméretű, dongás fakád volt valamikor, amelyben a szennyes ruhát egész éjjel hamulúgban áztatták, másnap pedig verősulyokkal tiszta vízben kimosták. A hamulúg száraz, festék- és pácmentes keményfa hamuból készül. A hamut – térfogatának háromszoros mennyiségű – forró vízzel felöntötték. Egy-kétnapos állás után a tetején úszó foszlányokat szűrővel leszedték, a tiszta oldatot pedig lemerték a leülepedett hamuról. Az enyhén zöldes színű, kissé nyúlós folyadékot pedig azonnal fel is használhatták a mosáshoz.
Kisgyörgy Tamás kiemelte: ha valaki kedvet kap a régi eszközök kipróbálásához, természetesen megteheti a foglalkoztató tereken, amelyek a kiállításokhoz kapcsolódnak a Sóstói Múzeumfaluban.
Képek: konyvtar.elte.hu, orszagalbum.hu
