79 évesen is célokkal teli Dr. Jane Goodall. Jane Goodall Angliában született, 1934. április 3-án. Már egészen fiatal korától kezdve azt tervezte, hogy felnőttként állatok viselkedését tanulmányozza majd, de ez nem sikerült neki egyből.

22 évesen asszisztensként dolgozott egy londoni filmstúdióban, mikor egyik barátja meghívta őt új, kenyai birtokára. Jane szinte azonnal munkahelyet váltott. Pincérnőként kezdett dolgozni, hogy minél előbb összegyűjthesse az utazáshoz szükséges pénzösszeget.
A lány Kenyába érkezése után nem sokkal, találkozott Louis B. Leakey archeológussal és paleontológussal, aki felfigyelt Jane tudására és az állatok iránti érdeklődésére, így asszisztensi munkát ajánlott neki, majd később a tanzániai vadon élő csimpánzok tanulmányozására kérte fel őt. A lány természetesen igennel felelt.
Mivel a kutatás kezdeti időszakában az állatok nagyon félénkek voltak és folyton elmenekültek, ezért Jane úgy döntött, hogy inkább egy magas hegyről, távcsővel figyeli meg őket. Ez a módszer hatásosnak bizonyult, és megdöbbentő eredményeket hozott. Például egész addig vegetáriánusnak hitték a csimpánzokat, de a kutatás során ennek ellenkezője bizonyosodott be.

^[1]
Jane ezek után elvégezte a cambridgei egyetemet, de közben folytatta megfigyeléseit. Ekkor már a National Geographic című újság is cikket írt róla, amelyhez Hugo van Lawick készítette a fényképeket. Hugo később Jane férje lett, majd közösen Tanzániában létrehoztak egy kutató központot, valamint  egyre több embert nyertek meg a csimpánzok viselkedésének tanulmányozására.
Azóta Jane számos könyvet írt e témáról, sőt nemzetközi intézetet is alapított, amelynek célja, hogy a társadalom az állatokat és a környezetet tiszteletben tartva, fenntartható módon működjön.
Nemrég például az akkumulátorral rendelkező elektronikai készülékek – mobiltelefonok, számítógépek – újrahasznosításának fontosságára hívták fel a figyelmet, mert minden akkumulátor elengedhetetlen összetevője az úgynevezett tantál nevű fém. A tantált viszont koltán ércből nyerik, amelynek bányászása nemcsak a csimpánzok élőhelyéül szolgáló afrikai erdők pusztításával jár együtt, hanem a gyerekek embertelen körülmények között való „kizsigerelésével” is.

Szerző: Szabó Szilvia

Képek: www.janegoodall.org