Tudósok az eddig talált legősibb DNS nyomára bukkantak Spanyolországban. Ahelyett, hogy a rendkívül fontos lelet segített volna tisztázni az ember evolúciójának pontos történetét, csak még nagyobb fejtörést okozott a szakértők számára.
A DNS-t egy 400 ezer éves combcsontból nyerték ki, amit a spanyolországi Sima de los Huesos barlangban találtak. A lelőhelyről már korábban is számos ősi fosszília került elő, így nem véletlen, hogy a barlang nevének jelentése a csontok ürege.
Az újonnan feltárt maradvány azért is rendkívül jelentős tudományos szempontból, mert a korábbi leletek közül a legrégibb csak 100 ezer éves volt. A kutatók először úgy gondolták, hogy egy neandervölgyi elődjének csontjára bukkantak, mivel ez az emberi faj 200 ezer éve már Ázsia nyugati területein és Európában élt, és körülbelül 30 ezer éve tűnt el. A DNS-t megvizsgálva azonban új elméletek születtek, melyek bizonyítása még várat magára. A csont anatómiai és genetikai vizsgálata ugyanis látszólag ellentmond egymásnak, ami meglepte a tudósokat. Fizikai felépítését tekintve a neandervölgyiek csontjára hasonlít a lelet, a DNS azonban nem egyezett meg a korábbi neandervölgyi maradványokból vett mintákkal. A kutatók szerint a combcsont az emberfélék családjába tartozó másik fajhoz, a gyenyiszovaihoz tartozik. A gyenyiszovai fajt az elmúlt évtizedben fedezték fel Szibériában egy 80 ezer éves ujjpercet megvizsgálva. A spanyol és a szibériai barlang azonban több mint hatezer kilométerre található egymástól, ezért elképzelhető, hogy a most talált combcsont a gyenyiszovai ember egy eddig ismeretlen oldalágától származik.
A kutatás egyik tudósa Matthias Meyer, a lipcsei Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology genetikusa összehasonlította a leletet a gyenyiszovaiból nyert DNS-sel, és legnagyobb meglepetésére azok egyeztek. Az eredmény számos további kérdést vet fel, mivel a kutatók korábban úgy hitték, hogy a Szibériában felfedezett emberi faj csak Ázsia keleti részén élt. A tudósok egyik elmélete szerint a modern embernek, a neandervölgyinek és a gyenyiszovainak egy közös őse lehetett, aki mintegy félmillió éve Afrikában élt. Majd az ember evolúcióját jelképező fa szerteágazott, és a különböző embercsoportok elhagyták Afrikát. Körülbelül 300 ezer éve a neandervölgyiek nyugat felé tartottak, a gyenyiszovaiak pedig keletre, míg a modern ember egyelőre Afrikában maradt. A homo sapiens végül szintén elhagyta a fekete kontinenst, és Ázsia és Európa területeit is elkezdte benépesíteni. Egyes kutatások szerint őseink szaporodtak is a másik emberfélék fajába tartozó egyedekkel, bár néhány tudós nem tartja külön fajnak sem a neandervölgyit, sem a gyenyiszovait, hanem az emberi faj egy – egy oldalágának tekintik őket.
A kutatásban szintén részt vevő Dr. Arsuaga kételkedik abban, hogy a gyenyiszovaiak ennyire elterjedtek volna a világon, ráadásul egy neandervölgyi álruhájába bújva. Egy alternatív magyarázat az lehet, hogy a Sima de los Huesos-ban talált csont a két faj közös ősétől származhat, aki génállományának egy részét mindegyiknek továbbörökítette.
Beth Shapiro, a University of California kutatója pedig úgy gondolja, hogy a spanyolországi lelet a homo erectustól származhat, aki 1.8 millió éve élt a Földön, és az elmúlt néhány százezer évben tűnt el. A tudósok szerint a kutatást és az elméletek felállítását az is nehezíti, hogy amikor meghal egy szervezet, a benne lévő DNS egyre kisebb töredékekre esik szét, és még a fölben található más fajoktól származó DNS-ek (pl. baktériumok) is beszennyezik. Így a kutatás olyan, mintha egy puzzle darabkáit szeretnék úgy összeilleszteni, hogy más kirakós részei is bele vannak keverve.
A szakértők azt remélik, hogy további kutatások megoldják majd a rejtélyt, és közelebb kerülhetünk az igazsághoz az ember evolúciójának történetében.
Forrás: nytimes.com
Kép: blogs.discovermagazine.com
Kapcsolódó anyagok:
A modern ember ősei folyók mentén hagyhatták el Afrikát
Jóval korábban halhatott ki a neandervölgyi ember az eddig feltételezetteknél
