Őfelsége kalózhajója, a Golden Hind
Sorozatunkban négy évszázadot ugorva, visszatérünk a nagy földrajzi felfedezések korába. A nagy földrajzi felfedezések mából visszatekintve romantikusnak tűnő korszaka valójában a politikai ármányok, véres csaták, területszerző háborúk és idegen országok leigázásának, valamint a Föld még felfedezetlen területei birtokbavételének az időszaka. A 16. század második felében, a világhódító spanyol óriás árnyékában egy új trónkövetelő jelenik meg a tengereken; Anglia. Egy alig 100 tonnás háromárbocos angol vitorlás, a Golden Hind földkörüli útja a világtörténelem addigi legnagyobb tengeri háborúját robbantja ki a „szűz királynő”, angliai Erzsébet, és a „legkatolikusabb” II. Fülöp spanyol király birodalma között. Ismerjük meg ez alkalommal a világtörténelem menetében új fordulatot kiváltó vitorlás és rettenthetetlen parancsnoka, Őfelsége kalózkapitánya, Sir Francis Drake kalandregényeket felülmúló történetét!
Sir Francis Drake (1540 körül, – 1596) altengernagy, navigátor, felfedező és haditengerész közép-angliai földműves család sarjaként látta meg a napvilágot. Pontos születési dátumát nem ismerjük. 13 éves korában szegődött el hajósinasnak. A vitorlázás és a tengerész mesterség fortélyait a barátságtalan Északi-tengeren hajózva szerezte meg az igen tehetséges és ambiciózus fiatalember. Drake 23 éves korában – már hajótulajdonosként – lép be a gazdag és tehetős plymouthi Hawkins család kereskedelmi flottájába. A Hawkinsok elsősorban az Újvilágba irányuló kereskedelemben jeleskedtek. Az atlanti kereskedelmi hajózás akkoriban egyáltalán nem volt valami békés és veszélytelen elfoglaltság.
Sir Francis Drake portréja, egy 1590 körül készült korabeli festményen
Forrás: National Portrait Gallery
A kiszámíthatatlan atlanti viharokon kívül, az amerikai térséget saját birtokuknak tekintő spanyolok hadihajók ágyútüzével is szembe kellett néznie annak, aki – nem spanyol létére – az Újvilágban keresett piacokat. Drake 1569-ben, második amerikai útja során, kézzelfogható módon szembesült ez utóbbi igazságával. A mexikói San Juan de Ulusa kikötőjében a mit sem sejtő angolokra felbőszült spanyol katonaság csapott le, és az egyenlőtlen küzdelemben a brit tengerészek nagy részét megölték. Hawkins és Drake néhány emberrel együtt, éppen hogy csak el tudtak menekülni… Az orvtámadás hátborzongató élménye egész életében végigkísérte Sir Francis Drake-t, aki ekkor vált a spanyolok esküdt ellenségévé. Az Anglia-szerte felháborodást kiváltó incidens ugyanakkor járt egy vitathatatlan előnnyel Drake számára, ugyanis emiatt figyelt fel a bátor hajóskapitányra I. Erzsébet, a „szűz királynő”… A rossz emlékű VIII. Henrik és Boylen Anna leánygyermekeként 1558-ban trónra lépett Erzsébet törékeny alkata és tépelődő természete, nem különben a megbuktatására szervezett intrikák és összeesküvések ellenére hamar bebizonyította, hogy uralkodói erényei miatt nem véletlenül tekint rá úgy a késői utókor, mint Albion egyik legnagyobb királyára…
I. Erzsébet koronázási portréja 1558-ból. A Tudor-ház legnagyobb uralkodója teremtette meg Anglia világhatalmát a tengereken
Erzsébet nagy jelentőséget tulajdonított Anglia bimbódzó tengeri hatalmának. Miután kikosarazta, igyekezett mindenféle konfliktust elkerülni a nevetségessé vált, és férfiúi hiúságában vérig sértett II. Fülöp spanyol uralkodóval. Ez volt a fő oka, hogy elsősorban a spanyol fennhatóságon kívüli területek megszerzésére fordította figyelmét. Az 1500-as évek második felében azonban a világ jelentősrészt még felfedezetlen volt. Új területek meghódítása ezért szükségképpen együtt járt ismeretlen földek felfedezésével. Az udvar 1577-ben az Újvilág Magellán legendás útja óta (1519-1521) európai felfedezők által nem látott déli területeinek felderítésére expedíciót szervezett. Fülöp angliai besúgóhálózata miatt, a legnagyobb titokban folytak az előkészületek. Az uralkodó a vállalkozás vezetésére a sokat tapasztalt és vakmerő kapitányt, Francis Drake-t szemelte ki.
A titokban tartott, és öt hajóegységből álló földkerülő expedíció parncsnoka Francis Drake lett
Forrás: marinmuseum.com
Erzsébet a hajók kifutása előtt magánkihallgatáson fogadta Drake kapitányt. Lelkére kötötte, hogy a spanyolokkal való bármiféle konfliktus esetén titokban kell tartani, hogy a vállalkozás hátterében a királynő, és az udvar áll… Drake hajói 1577 októberében futottak ki Plymouth kikötőjéből. Az expedíció azonban rossz csillagzat alatt kezdődött. Alighogy elérték az Atlanti-óceán nyílt vizeit, hatalmas viharba kerültek, amely szétszórta az apró flottát. A megtépázott, súlyosan sérült hajók november 15-én befutottak Plymouthba. Drake azonban nem csüggedt el a kudarc miatt. Villámgyorsan öt új hajót szereltek fel, és sokkal nagyra törőbbé tették az expedíció céljait. Már nem csupán Dél-Amerika keleti partvidékét kívánták felderíteni, hanem a még jórészt ismeretlen Csendes-óceánra kifutva, a kontinens nyugati területeit is be kívánták járni, sőt, az óceánon áthajózva szerették volna megtalálni a Kínába vezető utat…
A Golden Hind a plymouthi kikötőben, egykorú rézmetszeten
December 14-én ismét kifutott az öt hajóból álló flotta, 162 emberrel a fedélzetén. A nyugat- afrikai partok előtt – egy később „Mary” névre átkeresztelt – zsákmányolt portugál vitorlással bővültek. Kapitánya, Nuno de Silva, a későbbiekben Drake egyik legjobb barátjává vált. Silva kapitány személyében olyan tapasztalt tengerészre akadtak, aki kiválóan ismerte Dél-Amerika keleti-parti vizeit is. Az Atlanti-óceán azonban most sem fogadta kegyeibe az angolok expedícióját.
Drake és a Golden Hind földkerülő útvonala
Forrás: kent.sch.uk
Viszontagságos hajózás után, 1578. június 20-án kötöttek ki a mai Argentína területén található San Julian öbölbe. Az Atlanti-óceán áthajózás közben két vitorlásuk is elpusztult. A San Julian-öbölben tartott pihenő során szembesültek azzal, hogy – állapota miatt -, a vezérhajó sem alkalmas a továbbhajózásra. Drake úgy döntött, hogy a telet a védett öbölben fogják eltölteni. Itt ültek törvényt az Atlanti-óceán átkelése közben lázadást szító, – és boszorkánysággal is megvádolt – Thomas Daughty nemesúr felett. Érdekes történelmi egybeesés, hogy bő fél évszázaddal korábban, Ferdinánd Magellán szintén a San Julian-öbölben végeztette ki flottájának két ellenszegülő kapitányát… A három egységre olvadt flotta, Magellán útvonalát követve halad tovább dél felé. A használhatatlansága miatt még a San Julian-öbölben felgyújtott vezérhajó helyett, Drake a „Pelican” háromárbocos galleont tette meg zászlóshajójává. A hajót pártfogója, Sir Charles Hatton tiszteletére, Golden Hind névre keresztelte át. ( Sir Hatton nemesi címerében szerepelt. a „hind” azaz a szarvasünő figurája)
A Golden Hinde orrdísze. Drake kapitány pártfogója, Sir Charles Hatton tiszteletére, a nemesúr címerállatáról, a szarvasünőről nevezet el zászlóshajóját
Csakhogy legyen némi fogalmunk, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük az angol felfedezőknek az óceánok átkelése alatt, érdemes jobban szemügyre vennünk Drake vezérhajóját, a Golden Hind-t. A kor óceánjáró típusa, a galleon háromárbocos nem volt valami nagy hajó. A vitorlás törzse alig 31 méter hosszú, szélessége pedig 6,1 méter volt a korabeli leírások szerint. Ezen élt évekig összezárva a 60 – 70 fő körüli legénység. Az árbocokra kifeszített hat vitorla kedvező szélben legfeljebb 8 csomós ( 15 km/órás) maximális sebesség elérését tette lehetővé a 130 tonna vízkiszorítású hajó számára. A „tavernában” a vitorlás ütegállásaiban 22 ágyú tüze gondoskodott a védelemről, vagy –még inkább – a gyűlölt spanyol hajók megtámadásáról… Drake – miután elérték az alattomos zátonyai miatt roppant veszélyes hajózási útvonalnak számító keskeny Magellán-szorost, – a Csendes-óceánra történő átkelés előtt tovább hajózott a teljesen ismeretlen Tűzföld partjai mentén.
Az ismeretlen, és alattomos zátonyairól hírhedt Magellán-szoroson átkelni, életveszélyes kalandnak számított
Drake fedezte fel, hogy a „Tierra del Fuego” keskeny fokban végződik, és nem biztosít semmiféle összeköttetést a csak feltételezett titokzatos déli kontinenssel, a „Terra Australis-sal. Mégsem itt, a Horn-fok és az Antarktisz között húzódó és később róla elnevezett Drake-átjárón, hanem a Magellán-szoroson kelt át a Csendes-óceánra. Peru partjainál több sikeres rajtaütés eredményeként, mesés kincseket zsákmányoltak a póruljárt spanyol aranygályák fedélzetéről. Drake nem volt rest, maroknyi csapatával partraszállt Limában, ahol a spanyol kormányzó palotáján kívül még az arany és ezüst kegytárgyakban bővelkedő székesegyházat is kifosztotta. Az arany és ezüstszobrok, kandeláberek eltulajdonításának természetesen megvolt a stabil „ideológiai háttere”, hiszen az amúgy istenfélő anglikán kalózok könnyű szívvel rakták zsákokba a „pápista bálványozás” eme istentelen relikviáit…
Drake sok borsot tört a spanyolok orra alá. Dél-Amerika pacifikus partvidékén számos spanyol hajót fosztott ki és küldött a hullámsírba
Az addig teljesen biztonságosnak hitt pacifikus dél-amerikai partvidék fosztogatásának híre természetesen eljutott a madridi királyi udvarba is. Amikor Drake 1579. március 1-én, Ecuador partjai előtt elfogta a 6 tonnányi színarannyal megrakott Nustera Senora de la Concepcion-t, a térségből érkező sokadik rossz hír hallatára II. Fülöp éktelen haragra gerjedt, és elképesztő összegű, 20.000 dukátos (mai árfolyamon számítva kb. 8 millió US dollár) vérdíjat tűzött ki a pimasz angol kalózkapitány fejére. Miután a vadonatúj építésű, 1000 tonnás Cacafugeo (Tűzköpő) 100 ágyús kincsesgályát is sikeresen kifosztják, Drake és legénysége északnak fordul. Drake felfedezi Brit Columbia partvidékét és Alaszkát. A legendás észak-nyugati átjárót – a küldetés egyik titkos célját – azonban nem sikerül megtalálniuk.
A Golden Hind napjainkban, a londoni kikötő dokkjában
Forrás: Southwark, London
Nyugatnak fordul, és a Csendes-óceán több hónapig tartó, kalandokban bővelkedő áthajózása után a Golden Hind eléri az indonéz Molukki-szigetcsoportot. A különböző viszontagságok és hányattatások után, az egykor hat egységből álló flotta utolsó mohikánja, a Golden Hind egyedül vág neki az Indiai-óceánnak, hogy megkezdje hazafelé tartó hosszú útját. Sikeresen megkerülik a vad viharairól hírhedt Jóreménység-fokát, és 1580. július 22-én pillantják meg a nyugat-afrikai Sierra Leone partjait. További két hónapba telik, amíg végül szeptember 26-án megtörténik a csoda, és az elveszettnek hitt Drake-flotta zászlóshajója, 56 túlélővel a fedélzetén, végül befut Plymouth kikötőjébe.
Az urakodó Francis Drake-t sikeres földkerülő vállalkozásáért lovaggá ütötte, és nemesi rangra emelte
Jan Louis Huen festménye
A királynő a Földet másodszor megkerülő, gazdag kincsekkel megrakva és értékes felfedezések birtokában hazatért, nemzeti hősként ünnepelt kapitányt érdemei elismeréséül lovaggá üti, és nemesi rangra emeli. A lóvá tett és bosszút forraló Fülöp, viszont 1585-ben – nem kis részben Drake fricskái miatt -, kirobbantja a spanyol-angol tengeri háborút. De ez már egy másik történet…
