Mint azt az MTA BTK közleménye írta, a konferencia szekciói magukban foglalják a régészeti, embertani, genetikai, nyelvtörténeti, művelődéstörténeti, történeti, tudománytörténeti, valamint a tudományos rekonstrukciók problémaköre és a hazai hagyományőrzés legfontosabb kérdéseit.
A teljes magyarországi akadémiai szféra (az MTA, a felsőoktatási és a múzeumi hálózat) munkatársait mozgósító tudományos összejövetelen kutatástörténeti áttekintést nyújtva körvonalazzák a magyar őstörténeti kutatások jelenlegi helyzetét és jövőbeni irányvonalait.
A magyar honfoglalásra emlékező millecentenáriumi konferenciasorozat (1992-1996) óta eltelt időszak tudományos eredményeivel ez a rendezvény egyfajta nemzedéki tükörkép nyújtására vállalkozik mind a szakemberek, mind a múltunk minél alaposabb feltárása iránt érdeklődő laikusok számára, ezzel pedig “kilép a nyilvánosság elé” – fogalmaztak.
A konferencián előadásokat hallgathatnak az érdeklődők egyebek mellett a Kárpát-medence Karoling-kori és a magyar honfoglalás kori helyzetéről, az avar-magyar asszimiláció kérdésköréről, a Kárpát-medence 10-11. századi temetőinek kutatásáról, a Kárpát-medence 6-11. századi történetének embertani vonatkozásairól, illetve a kisebb temetkezési egységek önálló genetikai elemzéséről.
Szó esik továbbá többek között a magyar-szláv és a magyar-török nyelvi kapcsolatokról, a helynevekről, mint őstörténeti forrásokról, a magyar ősköltészetről, valamint a magyar zene őstörténetéről. Ugyancsak a konferencia témái lesznek a székely írás emlékei és használata, a honfoglalás néphagyományának forrásai, illetve az íjászat hagyományának feléledése egy honfoglalás kori magyar íj tudományos rekonstrukciója kapcsán.
Emlékeztettek arra, hogy az MTA BTK 2012 januárjában jött létre, munkatársait pedig “nem kisebb célkitűzés vezérli, mint hogy méltó módon képviseljék a magyar tudományos élet legjobb hagyományait és legmodernebb kutatási tendenciáit”.
Legfontosabb feladatuknak a nemzetközileg kimagasló alapkutatások végzését tekintik a hét tagintézmény (MTA BTK Filozófiai, Irodalomtudományi, Művészettörténeti, Néprajztudományi, Régészeti, Történettudományi, Zenetudományi Intézet) által képviselt interdiszciplináris témakörökben. Céljuk a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott eszmecsere megújítása, valamint az, hogy eredményeiket a korszerű médiaeszközök segítségével a nagyközönség számára is láthatóvá tegyék.
Ennek a törekvésnek a jegyében alapították meg tavaly február 23-án – a kutatóközpont belső munkatársaiból és az ország számos egyetemi és múzeumi kutatóhelyéről felkért külső szakértőkből – a Magyar Őstörténeti Témacsoportot, amely jelenleg csaknem 40 tagú.
Az egyre nagyobb nyilvánosság mellett rendezett előadássorozatukon ez idáig a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci-magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel foglalkoztak.
(MTI)
képek: archív
