Magyarország gazdag szakrális örökségében a keleti filozófiák és vallások építészeti emlékei is helyet kaptak. A hazai buddhista szentélyek, templomok és sztúpák nemcsak a vallási közösségek szellemi központjai, hanem a belső csendre és tudatos elvonulásra vágyó utazók számára is különleges úticélt jelentenek.
A buddhizmus Magyarországon – a hazai szentélyek története
A buddhizmus Magyarországon hosszú múltra tekint vissza, bár az ország alapvetően keresztény gyökerekkel és kultúrával rendelkezik. A keleti gondolkodásmód iránti nyitottság következtében azonban idővel jelentős közösségi élet alakult ki. A hazai buddhizmus hivatalos története 1951-ben kezdődött, amikor Hetényi Ernő megalapította a Buddhista Missziót. Az elmúlt évtizedekben az ország különböző vidékein számos szakrális építmény – templom, kolostor és sztúpa – jött létre. Ezek a szent helyek a hívők számára az elvonulás és a szertartások tereként szolgálnak, míg a kirándulók és a belső csendet kereső látogatók körében kedvelt szellemi feltöltődési pontokká váltak.
A sztúpa szerepe a buddhista építészetben
A buddhista templomok és szent helyek legjellegzetesebb építménye a sztúpa, amelynek történeti gyökerei egészen az időszámításunk előtti 3. századig nyúlnak vissza. A sztúpa egy zárt, rendszerint négyszögletes alapú, félgömb boltozatú és kúp alakú csúccsal ellátott építmény. Nem hagyományos értelemben vett, beléphető templom, hanem egy szimbolikus emlékmű, amely Buddha megvilágosodott tudatát, a békét, a harmóniát és a kozmikus rendet testesíti meg. Belsejében védett módon szent relikviákat – például Buddha-ereklyéket –, imákat, szent iratokat és felajánlásokat őriznek. A szentélyt övező rítus központi eleme a kora, vagyis a körüljárás: a látogatók és hívők az óramutató járásával megegyező irányban kerülik meg az építményt, miközben magukban jókívánságokat fogalmaznak meg vagy mantrákat mondanak.
A zalaszántói Béke Sztúpa
Hazánkban több buddhista irányzat képviselteti magát, ami az építészeti stílusok sokszínűségében is megmutatkozik. A Keszthelyi-hegységben, a Világosvári-hegy 316 méteres csúcsán magasodik a zalaszántói Béke Sztúpa, amely Európa egyik legnagyobb buddhista szentélye. Az építkezés Bop Jon dél-koreai buddhista szerzetes kezdeményezésére indult el, és 1992-ben fejeződött be, főként dél-koreai és európai felajánlásokból. A szakrális építményt a 14. dalai láma szentelte fel 1993 júniusában.
A monumentális, 30 méter magas és 24 méter széles, vakítóan fehér építmény belsejében egy 24 méter magas életfa, Buddha tanításai, valamint többek között eredeti Buddha-ereklyék találhatók. A szentély központi részén egy Dél-Koreából származó, aranyozott Buddha-szobor foglal helyet.
A helyszín egyedi, meditatív hangulatát a szélben lengő színes imazászlók és a háttérben szóló lágy zene biztosítja. A sztúpa közvetlen szomszédságában egy Meditációs Ház, valamint egy ajándékbolt is működik, amely a látogatók kényelmét és elmélyülését szolgálja.
Ismert hazai elvonulási helyek Taron, Becskén és Garábban
Nógrád vármegye különösen gazdag buddhista elvonulási helyekben és szentélyekben, amelyek egyedülálló természeti környezetben nyújtanak lehetőséget a feltöltődésre:
- Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark és a Tara Templom (Tar): A Karma Kagyüpa közösség által fenntartott emlékparkot a híres magyar orientalista tiszteletére hozták létre, akit a buddhista hagyomány megvilágosultként tisztel. A parkban található, a dalai láma által felszentelt Békesztúpa mellett áll a 2011-ben átadott Szabadító Buddha Anya (Tara) Templom. Ez az épület az ősi hun templomok stílusjegyeit ötvözi a tibeti és mongol építészeti hagyományokkal, belsejét pedig gazdagon díszített oltárok, szobrok és thangkák (szent faliképek) ékesítik.
- Megvilágosodás Sztúpa (Becske): A Cserhát lankái között elterülő Becske mellett, a Csiga-hegy tetején áll a Gyémánt Út Buddhista Közösség központja. A 2008-ban mindössze kilenc hét alatt felépített Megvilágosodás-sztúpa környezetéből pazar panoráma nyílik a tájra. A központ nemzetközi elvonulásoknak, tanításoknak és meditációs kurzusoknak ad otthont.
- Buddhista Szentély (Garáb): A csendes, apró nógrádi zsákfaluban található szentély a háborítatlan természet közelségével teremti meg az elmélyülés feltételeit, ahol a látogatók a belső béke megélésére lelhetnek.
Látogatási szabályok
A hazai buddhista szent helyek többsége felekezeti hovatartozástól függetlenül, díjmentesen és szabadon látogatható. A szakrális terek nyugalmának és szellemiségének megőrzése érdekében azonban kötelező betartani az alábbi magatartási szabályokat:
- A körüljárás iránya: A sztúpák megkerülése során minden esetben az óramutató járásával megegyező irányban (balról jobbra) kell haladni.
- Megfelelő öltözet és cipőhasználat: Ajánlott a vállakat és térdeket elfedő, tiszteletteljes ruházat viselése. A zárt belső szentélyekbe és templomokba való belépés előtt a cipőt szinte minden esetben le kell venni.
- Csend és tiszteletteljes jelenlét: Kerülendő a hangos beszéd, a kiabálás és a mobiltelefonok zajos használata, tekintettel az ott meditáló és imádkozó hívőkre.
- Fotózási szabályok: A szabadtéri területeken a fényképezés általában megengedett, azonban a templomok belső tereiben és a szertartások alatt mindig tájékozódni kell a helyi előírásokról.
