Ausztrál kutatók végre megfejtették az evolúció egyik rejtélyét. Sokáig ugyanis homály fedte, miért van szüksége a zebrának a fekete-fehér csíkokra.
A természet egyik csodája, hogy általában rejtőzködő a prédaállatok külleme, így könnyebben elbújhatnak a ragadozók szeme elől. Bár a ritka növényzet miatt a zebráknak erre nem sok esélyük van a szavannán, mégis különös ez a feltűnően csíkos szőrzetük. A biológusokat már régóta foglalkoztatja a kérdés, miért alakult ki az egyedülálló mintázat az evolúció során. Az ausztrál University of Queensland kutatói egy új tanulmányt jelentettek meg a Zoology című folyóiratban, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik bővebben. Dr. Martin How, a kutatás egyik szakértője azokra a korábbi teóriákra is kitért a tanulmányban, melyek szerint a csíkoknak a szociális kapcsolatokban és a szürkületi vagy hajnali álcázásban lehet szerepe. Dr. How zebrákról készült fotókat és videókat analizált számítógépes modellek használatával, hogy a végére járjon a különös mintázatnak. Munkája során azt vette észre, hogy a csíkok optikai csalódást keltenek, amint az állatok mozgásba lendülnek. A furcsa jelenség tipikus példájaként a vagon forgó kerekét szokták emlegetni: egy bizonyos sebesség elérése után látszólag úgy tűnik, mintha a kerék a másik irányba kezdene el forogni. A zebrák csíkjait figyelve hasonló illúzió szemtanúi lehetünk, amely abban segít a szavannákon vágtató állatoknak, hogy félrevezető információt továbbítsanak a rájuk leselkedő nagymacskák számára. A “mozgó” csíkok által gerjesztett vibráció összezavarja a ragadozókat, és tévesen ítélik meg, merre mozdul tovább a zebra, így könnyebben kicsúszik az éles karmok és fogak közül. A biológusok más fajoknál, halaknál és kígyóknál is megfigyelték már a különös fekete-fehér mintákat. A természet találékonyságát az ember már sokszor fordította saját hasznára. Egyes hadihajóknál szintén alkalmazták már a megtévesztő szemfényvesztést a csíkos patásokhoz hasonlóan.
Forrás: bbc.co.uk
Kép: photos.nwf.org
