Február eleji felfedezése óta elegendő megfigyelési adat gyűlt össze a 2012 DA14 jelű, földsúroló kisbolygó pályaelemeinek pontos kiszámításához. A legújabb megfigyelések szerint 45 méter átmérőjűre becsült aszteroida minden eddiginél közelebb fog elsuhanni a Föld mellett. A legfrissebb pályaelem számítások szerint, a 2012 DA14 2013 február 15-én fogja elérni maximális földközelségét, amikor is majd alig 22.300 kilométernyire száguld el mellettünk. A számítások alapján egyértelműen kizárhatóvá vált egy esetleges becsapódás kockázata. 2013 február 15-én, közép-európai idő (KEI) szerint 20:26-kor éri el a törpe aszteroida a maximális földközelséget. Ami külön érdekesség, hogy kedvező légköri viszonyok esetén Magyarország területéről is megfigyelhetővé válik a kisbolygó, relatív, 8-8,5 magnitudó fényessége miatt. Elsősorban a fényszmog mentes területeken, már kisebb távcsővel, sőt binokulárral is észlelhető lesz a gyorsan mozgó apró égitest.
A földsúroló kisbolygók a Mars és Jupiter között húzódó aszteroida-övből származnak. Azokat a kisbolygókat tekintjük földsúrolónak, amelyek pályája 2,5 csillagászati egységen (CSE) belül esik a Földhöz. ( A csillagászati egység a Nap-Föld közepes távolságot, azaz 149,9 millió kilométert kifejező, és a Naprendszeren belüli távolságokra használt mértékegység.) Annak ellenére, hogy az aszteroidák túlnyomó többsége a Mars és Jupiter közötti övben kering a Nap körül, a kisbolygók időnkénti ütközése, illetve a gravitációs perturbáció miatt, alkalmanként kikerülnek az aszteroida-övből, és keringésük során kivételes esetben, akár a földpályát is metszhetik.
A földtörténeti múltból több nagy, globális hatással együtt járó kozmikus ütközés is ismert, amelyek közül kétség kívül a 65 millió évvel ezelőtt bekövetkezett ún. K/T esemény a leginkább ismert. A kréta időszak legvégén a Földdel ütköző, és 12-15 kilométer átmérőjűre becsült aszteroida becsapódása a földtörténet egyik legnagyobb kihalási eseményét okozta, amely – többek között – a dinoszauruszok pusztulásához is vezetett.
