Egy nemzetközi kutatócsapat Grönlandon találta meg Földünk legrégebbi „aszteroidasebét”: a kráter körülbelül egy milliárd évvel öregebb, mint a korábbi csúcstartó.
A kráter Grönlandon, a Maniitsoq térségben található, és hozzávetőleg100 kilométerátmérőjű. Ezzel a korábbi csúcstartó, a dél-amerikai Vredefort kráter csupán egyik címét tudja megőrizni: így már csak a legnagyobb, de nem a legrégebbi becsapódási hely a Földön a maga 300 kilométeres átmérőjével.
„Ez az új felfedezés azt jelenti, hogy majdnem egy milliárd évvel korábbi kráterképződéseket is tanulmányozhatunk a Földön, mint amilyenekre eddig volt lehetőségünk” – nyilatkozta a kutatócsapat tagja, Dr. Iain McDonald a Cardiff Egyetemtől.
Megtalálni a krátert nem volt egyszerű feladat: bár a Holdon tisztán látszanak a korábbi becsapódások nyomait jelző kráterek, és a Föld valószínűleg több aszteroidát vonzott magához az évmilliárdok során, akkora az erózió, hogy nem látszanak ennyire tisztán a becsapódási felületek. A Maniitsoq kráter például vagy 25 kilométerrel mélyebb lehetett korábban.
„A kutatás inkább olyan volt, mint egy Sherlock Holmes-sztori” – magyarázza McDonald. –„Kizártunk minden lehetséges tényezőt, ami így alakíthatta a földet, így csak a becsapódás lehetősége maradt.”
Eddig összesen nagyjából 180 becsapódási krátert ismerünk a Földön, amelyeknek 30%-a fontos természetes energiahordozók lelőhelye is, mint például nikkelé, aranyé, vagy olajé. Ezúttal is energiahordozók után kutattak a tudósok, amikor a Maniitsoq kráterét felfedezték.
A nemzetközi csapatot Adam Garde, a grönlandi és dániai Geológiai Intézet kutatója vezette. Az expedícióban részt vettek a Cardiffi és a Lundi Egyetem kutatói is, valamint tudósok a moszkvai Földi Tudományok Intézete tudósai. A felfedezésről szóló tanulmányt az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban publikálták.
Forrás: Universe Today
Kapcsolódó cikkek:
Földközeli aszteroidákat kémlelne az új műhold
16. NEEMO küldetés
A földi kráterek vizsgálata segítheti az élet nyomainak keresését a Marson
