{"id":173,"date":"2026-10-05T08:36:36","date_gmt":"2026-10-05T06:36:36","guid":{"rendered":"https:\/\/explorerworld.hu\/?p=173"},"modified":"2026-10-05T08:36:36","modified_gmt":"2026-10-05T06:36:36","slug":"otzi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/explorerworld.hu\/otzi\/","title":{"rendered":"Alpesi m\u00falt: \u00d6tzi a j\u00e9gbe fagyott \u0151sember titkai"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00d6tz-v\u00f6lgyi-Alpok fagyos magaslatai t\u00f6bb mint \u00f6tezer \u00e9ven kereszt\u00fcl \u0151rizt\u00e9k az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik leg\u00e9rintetlenebb id\u0151kapszul\u00e1j\u00e1t. Amikor 1991-ben felsz\u00ednre ker\u00fclt a j\u00e9gbe fagyott test, a r\u00e9g\u00e9szet \u00e9s a term\u00e9szettudom\u00e1nyok egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get kaptak arra, hogy k\u00f6zvetlen betekint\u00e9st nyerjenek a r\u00e9zkori ember mindennapjaiba, eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1ba \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9be. A vizsg\u00e1latok az elm\u00falt id\u0151szakban folyamatosan haladtak el\u0151re, \u00e1m a leg\u00fajabb molekul\u00e1ris biol\u00f3giai \u00e9s genetikai \u00e1tt\u00f6r\u00e9sek m\u00e9g a kor\u00e1bbi \u00e9vtizedekben fel\u00e1ll\u00edtott tudom\u00e1nyos hipot\u00e9ziseket is alapjaiban \u00edrt\u00e1k fel\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A szenz\u00e1ci\u00f3s alpesi lelet \u00e9s az \u0151sember kor\u00e1nak azonos\u00edt\u00e1sa<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">1991 szeptember\u00e9ben k\u00e9t n\u00fcrnbergi t\u00far\u00e1z\u00f3 az \u00d6tz-v\u00f6lgyi-Alpokban, az osztr\u00e1k-olasz hat\u00e1r k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben, 3210 m\u00e9teres tengerszint feletti magass\u00e1gban k\u00fcl\u00f6nleges felfedez\u00e9st tett. A szikl\u00e1s m\u00e9lyed\u00e9sb\u0151l el\u0151villan\u00f3 emberi testr\u0151l a hat\u00f3s\u00e1gok \u00e9s a helysz\u00ednre \u00e9rkez\u0151 szak\u00e9rt\u0151k kezdetben azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy egy tragikus balesetet szenvedett modern hegym\u00e1sz\u00f3 maradv\u00e1nyaira bukkantak. A szakszer\u0171 vizsg\u00e1latok \u00e9s a felszerel\u00e9s r\u00e9szletes elemz\u00e9se sor\u00e1n azonban gyorsan nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy a r\u00e9g\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net egyik legjelent\u0151sebb lelete ker\u00fclt a felsz\u00ednre.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"South Tyrol Museum of Archaeology\/S\u00fcdtiroler Arch\u00e4ologiemuseum\/Museo Archeologico dell&amp;apos;Alto Adige\" width=\"500\" height=\"281\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/WFb-covLLi4?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A j\u00e9gbe fagyott, term\u00e9szetes \u00faton mumifik\u00e1l\u00f3dott f\u00e9rfi \u2013 akit a megtal\u00e1l\u00e1si helye ut\u00e1n \u00d6tzinek neveztek el \u2013 t\u00f6bb mint 5300 \u00e9vvel ezel\u0151tt, a r\u00e9zkor id\u0151szak\u00e1ban \u00e9lt. A magashegyi k\u00f6rnyezetben uralkod\u00f3 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges hideg, a rendk\u00edv\u00fcli sz\u00e1razs\u00e1g \u00e9s a v\u00e9dett sziklam\u00e9lyed\u00e9st befed\u0151 gleccser j\u00e9gr\u00e9tege olyan t\u00f6k\u00e9letesen konzerv\u00e1lta a testet, hogy a bels\u0151 szervek, a l\u00e1gyr\u00e9szek, a b\u0151rb\u0151l \u00e9s f\u0171b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt ruh\u00e1zat, valamint a finoman megmunk\u00e1lt eszk\u00f6z\u00f6k szinte hi\u00e1nytalanul fennmaradtak. Ez a term\u00e9szetes konzerv\u00e1l\u00f3d\u00e1si folyamat tette lehet\u0151v\u00e9, hogy ez az \u0151sember ne csup\u00e1n csontv\u00e1zk\u00e9nt, hanem teljes biol\u00f3giai mivolt\u00e1ban maradjon fenn az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra, p\u00e1ratlan ablakot nyitva a t\u00e1voli m\u00falt mindennapjaira. A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 leletegy\u00fcttes \u00e9s a m\u00famia ma a bolzan\u00f3i D\u00e9l-Tiroli R\u00e9g\u00e9szeti M\u00fazeumban (S\u00fcdtiroler Arch\u00e4ologiemuseum) tekinthet\u0151 meg, ahol egy speci\u00e1lisan kialak\u00edtott h\u0171t\u0151kamr\u00e1ban \u0151rzik az ut\u00f3kor \u00e9s a l\u00e1togat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Az \u00faj DNS vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyei<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A molekul\u00e1ris genetika fejl\u0151d\u00e9se az elm\u00falt \u00e9vekben gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatta a j\u00e9gemberr\u0151l alkotott k\u00e9pet. A kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szeti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok \u00e9s a n\u00e9pszer\u0171 elk\u00e9pzel\u00e9sek m\u00e9g egy vil\u00e1gos b\u0151r\u0171, k\u00e9k szem\u0171, d\u00fas hajzattal rendelkez\u0151 f\u00e9rfik\u00e9nt jelen\u00edtett\u00e9k meg \u00d6tzit. B\u00e1r a 2012-es genetikai elemz\u00e9sek m\u00e1r kimutatt\u00e1k a barna szemsz\u00ednt, a Max Planck Evol\u00faci\u00f3s Antropol\u00f3giai Int\u00e9zet \u00e9s a bolzan\u00f3i Eurac M\u00famiakutat\u00f3 Int\u00e9zet munkat\u00e1rsai \u00e1ltal elv\u00e9gzett, nagy pontoss\u00e1g\u00fa, \u00faj gener\u00e1ci\u00f3s genomelemz\u00e9s v\u00e9gleg tiszt\u00e1zta a j\u00e9gember k\u00fcllem\u00e9t. Kider\u00fclt, hogy a kor\u00e1bbi mint\u00e1k jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben beszennyez\u0151dtek modern emberi DNS-sel, ami kezdetben t\u00e9ves k\u00f6vetkeztet\u00e9sekhez vezetett.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00faj \u00e9s f\u00fcggetlen\u00fcl ellen\u0151riz\u00f6tt genetikai adatok tiszt\u00e1zt\u00e1k a j\u00e9gember val\u00f3di anat\u00f3miai jellemz\u0151it:<\/p>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\">\n<li><strong>S\u00f6t\u00e9t b\u0151rt\u00f3nus:<\/strong> B\u0151rsz\u00edne l\u00e9nyegesen s\u00f6t\u00e9tebb volt, mint a mai \u00e1tlagos eur\u00f3pai popul\u00e1ci\u00f3k\u00e9. Kor\u00e1bban a tud\u00f3sok azt val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtett\u00e9k, hogy a m\u00famia s\u00f6t\u00e9t \u00e1rnyalata a j\u00e9gben t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vezredek fizikai-k\u00e9miai hat\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nye, \u00e1m a genetikai bizony\u00edt\u00e9kok igazolt\u00e1k, hogy ez volt az eredeti b\u0151rsz\u00edne.<\/li>\n\n\n\n<li><strong>S\u00f6t\u00e9t szem- \u00e9s hajsz\u00edn:<\/strong> A kor\u00e1bban felt\u00e9telezett k\u00e9k szemsz\u00ednnel szemben a genetikai elemz\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en barna szemsz\u00ednt \u00e9s s\u00f6t\u00e9t hajsz\u00ednt mutatott ki.<\/li>\n\n\n\n<li><strong>A kopaszod\u00e1s:<\/strong> A g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny vizsg\u00e1lata er\u0151s genetikai hajlamot igazolt a f\u00e9rfias kopaszod\u00e1sra. Ez azt jelenti, hogy hal\u00e1lakor \u2013 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 45-46 \u00e9ves kor\u00e1ban \u2013 \u00d6tzi m\u00e1r alig vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem rendelkezett hajzattal.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Az alpesi v\u00f6lgyek genetikai elszigetelts\u00e9ge<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kor\u00e1bbi popul\u00e1ci\u00f3genetikai kutat\u00e1sok gyakran hivatkoztak arra a t\u00e9zisre, miszerint \u00d6tzi a mai Szard\u00ednia lak\u00f3ival \u00e1llt szoros rokons\u00e1gban. Az \u00faj genomsorrend felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se azonban tiszt\u00e1zta, hogy ez a hasonl\u00f3s\u00e1g csup\u00e1n a k\u00f6z\u00f6s \u0151si eur\u00f3pai komponensek jelenl\u00e9t\u00e9b\u0151l ad\u00f3dott. A friss adatok tan\u00fas\u00e1ga szerint a j\u00e9gember g\u00e9njeinek t\u00f6bb mint 85%-\u00e1t a korai anat\u00f3liai f\u00f6ldm\u0171vesekt\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, akik a neolitikus migr\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n \u00e9rkeztek Eur\u00f3pa ter\u00fclet\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Keleti-Alpok magashegyi r\u00e9gi\u00f3ja a r\u00e9zkorban saj\u00e1tos genetikai mened\u00e9khelyk\u00e9nt, azaz ref\u00fagiumk\u00e9nt funkcion\u00e1lt. M\u00edg Eur\u00f3pa s\u00edkvid\u00e9ki ter\u00fcletein a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pmozg\u00e1sok \u00e9s az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 migr\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok folyamatosan kevert\u00e9k \u00e9s \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a n\u00e9pess\u00e9g g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t, az alpesi v\u00f6lgyek f\u00f6ldrajzilag elz\u00e1rt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei elszigetelts\u00e9gben \u00e9ltek. \u00d6tzi k\u00f6zvetlen \u0151sei gener\u00e1ci\u00f3kon kereszt\u00fcl szinte egy\u00e1ltal\u00e1n nem keveredtek a t\u00e9rs\u00e9gben \u00e9l\u0151, \u0151si vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 csoportokkal. Ez a fokozott geogr\u00e1fiai \u00e9s t\u00e1rsadalmi izol\u00e1ci\u00f3 tette lehet\u0151v\u00e9, hogy a korai anat\u00f3liai f\u00f6ldm\u0171vesek genetikai \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge szinte \u00e9rintetlen\u00fcl fennmaradjon ebben a magashegyi popul\u00e1ci\u00f3ban.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">\u00c9rdekess\u00e9gek az \u0151skori mindennapokr\u00f3l<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">B\u00e1r \u00d6tzi a kor\u00e1nak megfelel\u0151 fejlett fizikai kond\u00edci\u00f3val rendelkezett \u00e9s rendszeresen mozgott a neh\u00e9z magashegyi terepen, a szervezet\u00e9nek r\u00e9szletes orvosi vizsg\u00e1lata sz\u00e1mos kr\u00f3nikus eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1t t\u00e1rt fel. A komputertotomogr\u00e1fi\u00e1s (CT) vizsg\u00e1latok s\u00falyos fok\u00fa \u00e9relmeszesed\u00e9st mutattak ki: m\u00e9szlerak\u00f3d\u00e1sokat azonos\u00edtottak a sz\u00edv koszor\u00faereiben, a nyaki ver\u0151\u00e9rben \u00e9s a koponyaalapi art\u00e9ri\u00e1kban egyar\u00e1nt. Mivel az akt\u00edv, fizikai munk\u00e1n alapul\u00f3 \u00e9letm\u00f3d kiz\u00e1rja a mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3db\u00f3l ered\u0151 elv\u00e1ltoz\u00e1sokat, ez a diszpoz\u00edci\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171en er\u0151s genetikai hajlamra utal.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"DNS, tetov\u00e1l\u00e1s, gyilkoss\u00e1g \u2013 \u00d6tzi, a r\u00e9zkor j\u00e9gbefagyott tan\u00faja\" width=\"500\" height=\"281\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/3sn3B85DYEc?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Emellett a genetikai profil igazolta, hogy a mai eur\u00f3pai feln\u0151ttek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9vel ellent\u00e9tben \u00d6tzi lakt\u00f3z\u00e9rz\u00e9keny volt, vagyis szervezete nem volt k\u00e9pes a tejcukor lebont\u00e1s\u00e1ra. A b\u00e9lrendszeri mint\u00e1kban ostorf\u00e9rgek jelenl\u00e9t\u00e9t mutattak ki, m\u00edg t\u00fcdej\u00e9ben vastag koromlerak\u00f3d\u00e1sok halmoz\u00f3dtak fel a z\u00e1rt, ny\u00edlt t\u00fcz\u0171 hajl\u00e9kokban bel\u00e9legzett f\u00fcst miatt. Fogazata is s\u00falyos elv\u00e1ltoz\u00e1sokat mutatott: kiterjedt fogszuvasod\u00e1st \u00e9s el\u0151rehaladott fog\u00ednygyullad\u00e1st regisztr\u00e1ltak n\u00e1la.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Hal\u00e1la el\u0151tt n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1val b\u0151s\u00e9gesen \u00e9tkezett, ami a magashegyi t\u00fal\u00e9l\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges energiatartal\u00e9kokat biztos\u00edtotta. Gyomr\u00e1nak elemz\u00e9se sor\u00e1n k\u0151sz\u00e1li kecske h\u00fas\u00e1t \u00e9s zs\u00edrj\u00e1t, g\u00edmszarvash\u00fast, valamint alakor b\u00faz\u00e1t \u2013 a leg\u0151sibb termesztett b\u00fazafajt\u00e1k egyik\u00e9t \u2013 azonos\u00edtottak a kutat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">\u00c9l\u0151 mikroorganizmusok \u00e9s mikrobi\u00e1lis \u00f6kosziszt\u00e9ma a m\u00fami\u00e1ban<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A m\u00famia mikrobiol\u00f3giai vizsg\u00e1latai kiemelked\u0151 tudom\u00e1nyos jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak az \u0151si hum\u00e1n mikrobiom \u00e9s a korabeli k\u00f3rokoz\u00f3k meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben. B\u00e1r mag\u00e1ban a m\u00fami\u00e1ban nincsenek akt\u00edvan szaporod\u00f3 \u00e9l\u0151 mikroorganizmusok \u2013 hiszen a leletet a bolzan\u00f3i m\u00fazeumban pontosan a sz\u00f6vetszint\u0171 leboml\u00e1s \u00e9s a mikrobi\u00e1lis jelenl\u00e9t megakad\u00e1lyoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben \u0151rzik szigor\u00faan ellen\u0151riz\u00f6tt, -6 \u00b0C-os h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten \u00e9s 98%-os p\u00e1ratartalom mellett \u2013, az em\u00e9szt\u0151rendszer\u00e9b\u0151l kinyert sz\u00f6vetmint\u00e1k egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 molekul\u00e1ris id\u0151kapszulak\u00e9nt szolg\u00e1lnak a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A szakemberek sikeresen azonos\u00edtott\u00e1k \u00d6tzi b\u00e9lrendszer\u00e9ben a <em>Helicobacter pylori<\/em> bakt\u00e9rium \u0151si t\u00f6rzs\u00e9t, valamint olyan mikrobiom-\u00f6sszetev\u0151ket, amelyek a modern, iparosodott t\u00e1rsadalmak lak\u00f3ib\u00f3l m\u00e1ra teljesen elt\u0171ntek, \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l elz\u00e1rt, hagyom\u00e1nyos \u00e9letm\u00f3dot k\u00f6vet\u0151 n\u00e9pcsoportokn\u00e1l \u00e9rhet\u0151k tetten. Ezek a mikrobiol\u00f3giai maradv\u00e1nyok felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 inform\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajtanak az emberi b\u00e9lfl\u00f3ra evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l \u00e9s az \u00e9vezredekkel ezel\u0151tt jelen l\u00e9v\u0151 em\u00e9szt\u0151rendszeri fert\u0151z\u00e9sekr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Ter\u00e1pi\u00e1s tetov\u00e1l\u00e1sok \u00e9s a leg\u0151sibb akupunkt\u00far\u00e1s kezel\u00e9sek<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u00d6tzi test\u00e9n a r\u00e9szletes k\u00e9palkot\u00f3 \u00e9s f\u00e9nyspektrumos vizsg\u00e1latok \u00f6sszesen 61 k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 tetov\u00e1l\u00e1st azonos\u00edtottak. Ezek a mint\u00e1zatok jelent\u0151sen elt\u00e9rnek a modern kult\u00far\u00e1kban ismert dekorat\u00edv vagy szimbolikus testd\u00edsz\u00edt\u00e9sekt\u0151l. A jel\u00f6l\u00e9sek apr\u00f3 metsz\u00e9sekb\u0151l \u00e1llnak, amelyekbe finom fasz\u00e9nport d\u00f6rzs\u00f6ltek a b\u0151r al\u00e1, egyszer\u0171 p\u00e1rhuzamos vonalakat \u00e9s keresztalakzatokat form\u00e1zva.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A tetov\u00e1l\u00e1sok elhelyezked\u00e9se rendk\u00edv\u00fcli anat\u00f3miai tudatoss\u00e1gra utal. A mint\u00e1k szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl olyan testt\u00e1j\u00e9kokon \u2013 a gerinc \u00e1gy\u00e9ki szakasz\u00e1n, a t\u00e9rd\u00edz\u00fcletekn\u00e9l, valamint a boka k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u2013 tal\u00e1lhat\u00f3k, amelyek a radiol\u00f3giai elemz\u00e9sek szerint s\u00falyos \u00edz\u00fcleti kop\u00e1sban \u00e9s elhaszn\u00e1l\u00f3d\u00e1sban szenvedtek. A pontok eloszl\u00e1sa szinte t\u00f6k\u00e9letesen egybeesik a hagyom\u00e1nyos k\u00ednai orvosl\u00e1sban haszn\u00e1lt akupunkt\u00far\u00e1s vonalakkal \u00e9s ingerelemekkel. Mivel ez a lelet t\u00f6bb \u00e9vezreddel megel\u0151zi az akupunkt\u00fara els\u0151 k\u00ednai \u00edr\u00e1sos eml\u00e9keit, a kutat\u00f3k meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy a tetov\u00e1l\u00e1sok c\u00e9lja a kr\u00f3nikus mozg\u00e1sszervi f\u00e1jdalmak csillap\u00edt\u00e1sa \u00e9s a ter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9s volt, bizony\u00edtva a r\u00e9zkori gy\u00f3gy\u00e1szati ismeretek meglep\u0151 fejletts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A hal\u00e1l dr\u00e1mai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u00c9vtizedekig az a felt\u00e9telez\u00e9s uralkodott a tudom\u00e1nyos k\u00f6zgondolkod\u00e1sban, hogy \u00d6tzi egy hirtelen j\u00f6tt magashegyi h\u00f3vihar \u00e1ldozata lett, \u00e9s elt\u00e9vedve fagyott meg a h\u00e1g\u00f3n. A 2001-ben elv\u00e9gzett nagy felbont\u00e1s\u00fa radiol\u00f3giai vizsg\u00e1latok azonban fordulatot hoztak a kutat\u00e1sban: a bal v\u00e1ll\u00f6v m\u00e9ly\u00e9n egy k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt ny\u00edlhegyet fedeztek fel, amely \u00e1tszak\u00edtotta a kulcscsont alatti f\u0151art\u00e9ri\u00e1t, perceken bel\u00fcli massz\u00edv elv\u00e9rz\u00e9st okozva. A kopony\u00e1t \u00e9rt tompa \u00fct\u00e9s nyomai, valamint a jobb k\u00e9zen azonos\u00edtott v\u00e1gott, v\u00e9dekez\u0151 jelleg\u0171 s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek arra utalnak, hogy hal\u00e1la el\u0151tt k\u00f6zvetlen, er\u0151szakos \u00f6sszecsap\u00e1sban vett r\u00e9szt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A leg\u00fajabb paleobotanikai \u00e9s k\u00f6rnyezeti elemz\u00e9sek pontos\u00edtott\u00e1k az esem\u00e9nyek id\u0151vonal\u00e1t is, meg\u00e1llap\u00edtva, hogy a trag\u00e9dia nem \u0151sszel, hanem tavasszal k\u00f6vetkezett be. A holttestet mag\u00e1ba foglal\u00f3 gleccser az elm\u00falt \u00f6tezer \u00e9v sor\u00e1n nem maradt teljesen mozdulatlan. Az id\u0151szakos klimatikus felmeleged\u00e9sek \u00e9s a gleccsermozg\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a m\u00famia k\u00f6rnyezete t\u00f6bbsz\u00f6r is olvad\u00e1si ciklusokon ment kereszt\u00fcl, ami magyar\u00e1zatot ad a lelet k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lt, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 geol\u00f3giai \u00e9s botanikai korszakokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyi maradv\u00e1nyok jelenl\u00e9t\u00e9re.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az \u00d6tz-v\u00f6lgyi-Alpok fagyos magaslatai t\u00f6bb mint \u00f6tezer \u00e9ven kereszt\u00fcl \u0151rizt\u00e9k az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik leg\u00e9rintetlenebb id\u0151kapszul\u00e1j\u00e1t. Amikor 1991-ben\u2026<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":172,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[],"class_list":["post-173","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-enido-es-miido"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/173","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=173"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/173\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":174,"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/173\/revisions\/174"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/media\/172"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=173"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=173"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/explorerworld.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=173"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}