Öko
Haltestőrök védik a korallokat
Szokatlan lakóközösség: egy hal „testőrként” védi a korallokat a mérgező hatású tengeri algáktól. Ahonnan a többi hal elmenekül, ott érzi jól magát a korallvédelmező halfaj. Tovább
Sivatagi napelem
Algéria is felismerte, hogy az ország fejlődéséhez elengedhetetlenül szükség van az új energiaforrások megfelelően hasznosítására. Tovább
Az amerikai bringa zöldebb
Öko, környezettudatos, zöld: ugyanazon jelentéssel bírnak és egyre jobban elterjedtek a köztudatban. Hogyan függ össze mindez a biciklivel? Tovább
Miért ciripelnek a kabócák?
Miért ciripelnek a kabócák, ráadásul olyan fülsiketítően? A LiveScience tudományos portál szerint a zajkeltéssel távolról sem önmagukat szórakoztatják, az általuk csapott zenebonának... Tovább
Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesült
Új tájvédelmi körzet létesült Csongrád és Bács-Kiskun megye déli részén. A Körös-éri Tájvédelmi Körzetet jelző táblát a Föld Napja rendezvény keretében állították fel. Tovább
Nem bántja a szemét?
Csakúgy, mint a Csendes-óceánon, a Nagy-tavakban is növekvő problémát jelentenek a szennyező műanyagrészecskék. Tovább
„Mézkészítők” végveszélyben
A méhek és általában a beporzást végző rovarok védelmére cselekvési terv kidolgozását szorgalmazza Magyarországon a Greenpeace. Tovább
Esőerdő védi elefántjait
A szumátrai Sepintun falu lakói elkeseredett harcot vívnak az esőerdőért, miután egy állami vállalat „rátette a kezét” a földjük egy jelentős részére. Tovább
Virágzik Magyarország első védett növénye
Az erdélyi hérics Magyarországon fokozottan védett növény. 1971-ben ezt a fajt nyilvánították elsőként védetté Magyarországon, 2001-től pedig fokozottan védett növény. Tovább
Túzok-ünnep a kiskunsági Bösztörpusztán
Idén is rendeznek Túzok-ünnepet április 13-án Bösztörpusztán, ahol egy immár évtizedes hagyományt folytatva túzokleső túrára is várják a résztvevőket. Tovább
A „munkamegosztás” mesterfoka
A szurikáták mindent együtt, közösségben csinálnak. A szomszédjuk utódait is önfeláldozóan táplálják és ápolják a kolónia generációról generációra szálló „tradícióit”. Afrika déli ré... Tovább
Új kétéltűátjárókat építenek a Mátrában és a Bükkben
A következő két évben csaknem 350 millió forintot költenek kétéltűátjárók és terelőfalak létesítésére a Mátrában és a Bükkben a Bükki Nemzeti Park. Tovább
A maláj kígyóember „halálos csókja”
Vágatlan felvétel Othman Ayub, a maláj kígyóember „halálos csókjáról”
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Ezen a napon történt ...
Szétverték az első hidrogéngázzal töltött léggömböt
230 éve, 1783. augusztus 27-én, 22 km megtétele után szétverték az első hidrogéngázzal töltött léggömböt. Párizsban szállt fel a Jacques-Alexandre César Charles francia fizikus által épített, 3,5 méter átmérőjű 27 köbméteres, selyemmel és gumival bevont léggömb. A kísérlet a Montgolfier-fivérek 1783. június 5-i személyzet nélküli léggömbrepülésének sikerét folytatta. A világon az első hidrogénballon 42 perces repülés után Párizstól 22 km-re, Gonesse falu közelében ért földet, a környékbeliek nem kis meglepetésére. Alig merték megközelíteni az égből aláereszkedett szörnyet, majd nekirontottak és vasvillákkal szétverték a földre szállt ördögöt.
CÍMKEFELHŐ