Bejegyzések az alábbi cimkével: régészet

A tervek szerint még az idén elindulhat a 10. századi khmer romváros, Koh Ker régészeti kutatási programjának második ciklusa. Erről a Magyar Indokína Társaság (MIT) csütörtöki sajtótájékoztatóján bes...

Százezer éves elefántcsontvázat találtak Barcelona közelében, ez az első elefántfosszília, amelyet a Garraf-hegységben fedeztek fel.

A bibliai Sámson létének első régészeti bizonyítéka lehet egy oroszlánnal viaskodó férfit ábrázoló pecsétnyomó, amely Izraelben került elő - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

Folytatódhat a vilonyai templomnál megkezdett régészeti feltárás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) támogatásának köszönhetően - tájékoztatta az MTI-t Bikádi László református lelkész s...

Julius Caesar az egyik leggazdagabb, legjelentősebb erődített városnak tartotta a franciaországi Mont Beuvrayn elterülő Bibracte kelta települést, amelynek feltárásában 1988 óta magyar szakemberek is ...

Olajbogyót és mediterrán fűszereket importáltak a vaskori britek egy évszázaddal a római hódítás előtt, erről tanúskodnak a Silchester közelében végzett régészeti feltárások legújabb leletei.

Az első földművesek életmódjáról árulkodik az a tízezer éves falu, amelyet Törökországban, Konya városa mellett tárnak fel amerikai, ausztrál és brit régészek - olvasható az ABC.net ausztrál hírportál...

Artemisznek, a Hold és a vadászat istennőjének ezernyolcszáz éves szobrára bukkantak az északnyugat-törökországi Canakkale tartományban.

Bibliai jelenetekkel díszített ókeresztény sírhelyet fedeztek fel Plovdivban, Bulgária második legnagyobb városában. A sírt feltáró régészcsapat vezetője szerint 2012 legjelentősebb hazai felfedezésér...

Több százezer kerámiatöredéket, bronztárgyak és érmék ezreit, nagyon sok ékszert és csontfaragványokat találta eddig az ELTE régészei az ókori Brigetio (Komárom-Szőny) feltárásai során.

Trák temetkezéseket fedeztek fel Bulgáriában a Szófiát a görög határral összekötő Sztruma autópálya építését megelőző feltárások során.

A római korban a százezer lakosú Palmüra a kelet-nyugati kereskedelem egyik legfontosabb csomópontja volt, ám a tudósok sokáig nem értették, hogy miként boldogult ilyen sok ember a sivatagban.