Amikor a természetkedvelők a „tengerszem” kifejezést hallják, a legtöbbször a Magas-Tátra vagy az Alpok hófödte csúcsai között rejtőző, tiszta, gleccservájta tavakra gondolnak. Pedig…
Hogyan alakultak ki ezek a rejtett tavak Magyarországon? Mit nevezünk tengerszemnek?
A földrajzi szaknyelvben a tengerszem kifejezés kizárólag a jégkorszakban keletkezett, gleccserek által kivájt és elolvadt jégből táplálkozó hegyi tavakat jelöli, amilyeneket a szomszédos magashegységekben láthatunk. Mivel hazánk területét a jégkorszak idején nem borították magashegyi gleccserek, valódi geomorfológiai tengerszemek nem alakulhattak ki a Kárpát-medence belső részein.
Ennek ellenére a köznyelv előszeretettel nevezi tengerszemnek a hazai, meredek sziklákkal övezett bányatavakat és a hegyvidéki felduzzasztott forrásokat. Ezek a festői, rejtett tavak Magyarországon az emberi tájátalakítás és a természet spontán regenerációjának összefonódásából jöttek létre. A korábbi bányászati tevékenység leállása után hátrahagyott mély katlanokban és kőfejtőkben az évtizedek során összegyűlt a csapadék-, a talaj- és a forrásvíz. Az így keletkezett víztükrök a magas ásványianyag-tartalomnak és a tisztaságnak köszönhetően smaragdzöld és türkizkék színekben pompáznak. A meredek, sziklás partok és a tavakat körbeölelő erdők olyan hangulatot árasztanak, amely megtévesztésig hasonlít a magashegyi tengerszemek világára. Mivel a legtöbb ilyen helyszín védett természeti területen fekszik, látogatásuk során kiemelten fontos a környezet tisztaságának megőrzése és a helyi szabályok, különösen a fürdési tilalmak betartása.
A Megyer-hegyi tengerszem látnivalói
A Zempléni-hegységben, Sárospatak közigazgatási területén található Megyer-hegyi tengerszem az ország egyik legismertebb és leglátványosabb természeti értéke, amelyet korábban Magyarország legszebb természeti csodájának is megválasztottak. A helyszín egyedülálló bányászati múlttal és gazdag turisztikai kínálattal várja a látogatókat.
- Történeti háttér: A 324 méter magas Megyer-hegyen a 15. századtól egészen 1907-ig intenzív malomkőbánya működött. A bányászok kézi szerszámokkal munkálták meg a kemény vulkáni kőzetet, a riolittufát. A kitermelés leállása után a csapadékvíz felgyülemlett a katlanban, így jött létre a helyenként 6–6,5 méter mély tó.
- Természeti látnivalók és aktív élmények: A víztükör felett helyenként 20–30 méteres, a katlan pereméig pedig akár 70 méteres, monumentális sziklafalak magasodnak. A kalandvágyó túrázók számára a sziklákon kiépített via ferrata (vasalt út) pályák biztosítanak sportolási lehetőséget. A tó szomszédságában felépített kilátóból pazar panoráma nyílik a Zemplén vonulataira.
- Megközelítési lehetőségek: A helyszín Sárospatak belvárosából vagy Károlyfalva felől is könnyen elérhető a jól jelzett turistautakon, többek között a családdal is végigjárható Malomkő tanösvény mentén.
A smaragdzöld jósvafői Tengerszem-tó története
Az Aggteleki Nemzeti Park szívében fekvő jósvafői tengerszem különleges helyet foglal el a hazai tavak között, hiszen nem bányászati tevékenység, hanem tudatos völgyrendezés során jött létre. A tájvédelmi körzet mélyén megbúvó tó varázslatos, erdei környezetével és smaragdzöld víztükrével a népszerű kirándulóhelyek közé tartozik.
A Baradla-barlangból eredő Jósva-forrás az ország legnagyobb vízhozamú hideg vizű forrása, amelynek energiáját már az 1800-as években is hasznosították vízimalmok működtetésére. A jelenlegi tószerkezetet 1935-ben alakították ki egy völgyzáró gát megépítésével, hogy a felduzzasztott víz segítségével elektromos áramot termeljenek a barlang belső világításához. A tó közvetlen környezetét fahidak, rendezett pallók és egy hangulatos stég teszik teljessé.
A tó vize nyáron sem éri el a 10 °C-ot, így a fürdés szigorúan tilos és életveszélyes. A jéghideg víz és a csobogó patak hangja ugyanakkor ideális feltételeket nyújt a szellemi és fizikai feltöltődéshez. A tó Jósvafő műemléki védettségű faluközpontjából egy rövid és könnyű sétával érhető el a piros (P) és a sárga (S) turistajelzéseket követve.
A rudabányai bányató és az Apci tengerszem vadregényes sziklafalai
A meredek sziklákkal övezett bányatavak között két kiemelkedő helyszín található, amelyek látványukban és geológiai eredetükben is lenyűgöző élményt nyújtanak.
Rudabányán évszázadokon át zajlott a vasérc bányászata. A külszíni fejtés 1985-ös leállását követően a hátrahagyott medret a talaj- és esővíz töltötte fel. Így jött létre Magyarország legmélyebb állóvize, amelynek vízszintje ingadozik, de a legmélyebb pontjain az 50–60 méteres mélységet is eléri. A kristálytiszta, türkizkék és smaragdzöld víz éles kontrasztot képez a vas-oxidtól vöröses-sárgás színűre festődött sziklafalakkal. A rendkívüli mélység, a hirtelen mélyülő meder, a kiszámíthatatlan hideg áramlatok és a víz alatti sziklák miatt a tóban a fürdés szigorúan tilos és életveszélyes.
A Mátra délnyugati lábánál fekvő apci tengerszem (hivatalos nevén Széleskő-bányató) egy elszigeteltebb, erdei környezetben elterülő andezitbánya öröksége. Az 1960-as években bezárt bánya gödrét az eső- és talajvíz töltötte fel. A víztükröt 10–15 méter magas, meredek sziklafalak és sűrű növényzet övezi, amelyek teljesen kiszűrik a külvilág zaját. A helyszín kimondottan kedvelt a csendes, természetközeli kikapcsolódást kereső túrázók és fotósok körében.
A Tarcali bányató és az Áldó Krisztus szobor
A Tokaji-hegy nyugati lábánál, Tarcal település közvetlen közelében található bányató a hazai tengerszemek egyik legkönnyebben megközelíthető képviselője. A vulkanikus kőzetkatlanban kialakult tó medrét forrásvizek és csapadékvíz töltötték fel áttetsző, türkizkék vízzel.
A tó feletti magaslaton áll a 8,5 méter magas Áldó Krisztus-szobor, ahonnan és a mellette kialakított kilátópontról csodálatos panoráma nyílik a tengerszemre és a híres tokaj-hegyaljai szőlőbirtokokra. A helyszín különlegessége a kiemelkedő akadálymentesség: Tarcal központjából egy szépen kiépített, kényelmes sétány vezet a tóhoz és a szoborhoz, amely kisgyermekkel vagy akár babakocsival is könnyedén bejárható.
