A más részecskék tömegéért felelős “isteni” Higgs-bozonhoz hasonlatos részecske játszhat közre a szupernóva-robbanásokban – állítják brit kutatók, akik elméletüket az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) tesztelik majd.
Átlagosan galaxisonként évente egy-egy csillag robban fel. Ez kétféle módon történhet – amikor két távoli nap egybeolvad, és a történéseket nagy mennyiségű energia robbanásszerű felszabadulása kíséri, de előfordulhat az is, hogy a Napnál nagyobb csillag “összeesik”, szupernóvává válik. A jelenség a világegyetem legnagyobb rejtélyei közé tartozik, amelyet nem lehet megmagyarázni az általánosan elfogadott fizikai törvényekkel.
Charles Wang, az Aberdeeni Egyetem asztrofizikusa szerint egy egészen újfajta részecske lehet felelős a második típusú csillagrobbanásért.
“A csillagok hatalmas nukleáris erőművekként működnek, folyamatosan átalakítva a hidrogénatomokat héliumatomokká. Ez a folyamat +szegezi+ az egekhez a csillagokat, az átalakulás során keletkező energia tartja fenn ugyanis azt a nyomást, amely meggátolja, hogy a napok +túlsúlyossá+ váljanak” – magyarázta Charles Wang.
Idővel azonban a héliumatomok nehezebb atomokká – oxigénné, szénné és vassá alakulnak át, és a “konvertálási” folyamat során a csillag magjában óriási mennyiségű energia szabadul fel.
“Korábban azt feltételeztük, hogy a csillagok szívében képződő energia robbantja szét a nap külső burkát. Az elmúlt évtizedek során azonban bebizonyosodott, hogy ez az energia nem elegendő a robbanáshoz” – fogalmazott Charles Wang, hozzátéve: elképzelései szerint a világegyetem legelementárisabb részecskéihez tartozó, a Higgs-bozonhoz hasonló részecske “működik” a csillagokon belül, biztosítva a felrobbanásukhoz szükséges energiát.
Az Aberdeeni Egyetem asztrofizikusa szerint a szupernóva-robbanások gyakoriságából a globális felmelegedésre is lehet következtetni. Amikor egy csillag felrobban, iszonyatos mennyiségű kozmikus sugárzás képződik, ez befolyásolja az űridőjárást, “beárnyékolva” a kozmoszt.
“Minél több a felhő a világűrben, annál alacsonyabb a Föld légkörének a hőmérséklete. Ily módon a globális felmelegedés összefüggésben lehet a ritkább csillagrobbanásokkal. Nem tudjuk befolyásolni a csillagok robbanását, ám ha megértjük annak folyamatát, pontosabban jósolhatjuk meg, hogy mikor és hol kell számítani ilyen eseményre. Ennek alapján pedig prognosztizálhatjuk, hogy a következő évtizedekben milyen éghajlatváltozásokra kell számítani” – összegezte Charles Wang.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink:
Örökifjú csillagot fedeztek fel a Skorpió-csillagképben
Káprázatos szuperbuborék a Nagy Magellán-felhőben
Gigantikus kozmikus robbanás készül a fejünk felett?
Mitológiai alakok az őszi égbolton
