A hírek szerint a napokban az ausztrál Wagga Wagga városát vastag pókhálóréteggel fedték le az árvíz elől menekülő, zavarodott farkaspókok. A kavarodást okozó állatok azonban, a híresztelésekkel ellentétben, egyáltalán nem szőnek hálót.
Az elmúlt héten Ausztrália délkeleti részére különösen erős esőzés köszöntött, aminek következtében több helyen árvízkészültséget kellett előrendelni. Wagga Wagga városát is elöntötte a víz, amelynek következtében a környéken élő farkaspókok megzavarodtak, és – a hírek szerint – szinte bevonták hálóikkal a települést.
A Discovery News megkérdezett néhány entomológust, hogy valójában mi is történhetett az azóta nagy hírverést szerző városban – kiderült, hogy a farkaspókok tulajdonképpen nem is szőnek hálót, ellenben előszeretettel „ballonoznak”: ugrálnak egyik területről a másikra, és pókselymüket ejtőernyőként használva érnek földet. Valószínűleg ez történhetett az ausztrál város esetében is.
A Reuters hírügynökség értesülései szerint a Wagga Waggában történt árvíz következtében legalább 8000 lakosnak el kellett hagynia otthonát. A víztől megrémült pókok az életükért futottak a felszínre.
„A farkaspókok általában szeretnek a földön maradni, hogy elbújjanak a rájuk vadászó ragadozók elől. De amikor a föld megtelik nedvességgel, ők is a felszínre, a fákra kényszerülnek” – nyilatkozta Steve Heydon, a Bohart Etimológiai Múzeum vezető kutatója a Discovery Newsnek. –„Ezek a pókok selyemszálakat hagynak maguk után, ahogy haladnak, így az árvíz után rengeteg olyan eset lehetett, amikor az állatok keresztezték egymás útját a táplálékért folyó küzdelem során. A rengeteg pókselyem egyértelműen jelentős pókpopulációra utal.”
Owen Seeman, a Queenslandi Múzeum pókszakértője úgy definiálta a pókfajt, mint a farkaspókok egyik alfaját. A farkaspókok (Lycosidae) elterjedt pókfajnak számítanak, csak Ausztráliában 130 alfajuk él. A Sosippus nembe tartozó farkaspókokon kívül ezek a pókok nem szőnek hálócsapdát; némelyik selymével rögzíti föld alatti üregeinek falát. Egyes fajok természetes üregekben laknak, mások pedig életüket vándorlással töltik. A többi pókkal ellentétben a farkaspók látása igen jó és áldozatukat üldözve fogják el. Táplálékuk kis gerinctelenek, különösen rovarok, de más pókfajok is.
Az Ausztrál Múzeum etimológiai gyűjteményének elnöke, Graham Milledge úgy gondolja, a pókok „ballonozhattak”, miközben gyakorlatilag befedték a várost pókselymükkel. Ezt a jelenséget csupán néhányszor tudták megfigyelni eddig kutatók – azt jelenti, hogy a pókok egy-egy selyemszálba kapaszkodva, a szél szárnyán gyakorlatilag elrepülnek egy másik területre, így menekülve a veszély elől vagy így keresve új táplálkozási körzetet maguknak. Andy Reynolds szerint, aki kutató a Rothamsted Intézetnél, a pókselyem könnyen torzul, az állatok pedig nagyobb távolságokat is képesek áthidalni segítségével.
A „ballonozás” általában a fiatalabb pókegyedeknél figyelhető meg, de könnyen lehet, hogy az ausztrál város esetében is ennek bizonyítékát láthatjuk a földeken. Az állatok képesek fűszálról fűszálra jutni ezzel a technikával.
Fotók: Daniel Munoz, Reuters
Kapcsolódó cikkeink:
Temérdek repülőkutya szállt meg egy ausztrál várost
Pókhálóból páncél
Ezért találnak meg minket mindig a pókok
A pókok is veszélyben
