Hallottunk már olyan hangyákról, amelyeket zombivá változtat egy gombafaj, olyanokról, amelyeket titkosügynökként beépített lepkelárvák esznek meg elevenen – az apró ízeltlábúak kálváriája azonban itt még nem ért véget. Ezúttal a húsevő növények használják ki őket.
Ezúttal azonban a hangyák is profitálnak az együttélésből: a húsevő növénytől ugyanis lakhelyet és tápanyagot kapnak, cserébe alázatos és szorgos munkájukért.
A kancsókaféle Nepenthes bicalcarata húsevő növény magában elég amatőr prédafogónak tűnhet: levelein nem találhatóak meg azok a csúszós és erősen maró hatású anyagok, amelyek rokonait olyan hatékonnyá teszik a vacsora „becserkészésében”. A növény azonban ráerősít szegényes természeti adottságaira, és a Camponotus schmitzi hangyafaj segítségére hagyatkozik.
A hangyák a növény kancsóji tövében élnek, és nektárjából nyerik a számukra nélkülözhetetlen tápanyagokat. Cserébe folyamatosan tisztogatják az N. bicalcarata leveleit, hogy elég csúszósak legyenek a préda becserkészéséhez. Távol tartják a zsizsikeket, amelyek megrágnák a növény leveleit és virágát, ezzel nagy károkat okozva számára. A hangyák eltávolítják a prédák maradványait is a növényről, amelyek másként a leveleken rohadnának el. Sőt, még a menekülni próbáló áldozatokat is megtámadják, és „visszasegítik” a növény csapdájába. Ezen kívül az ürülékük trágyázza a földet az N. bicalcarata számára.
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy ez a kapcsolat csupán a hangyák számára kifizetődő – most azonban kiderült, hogy a növénynek is kifejezetten előnyére válik az együttélés. Biológusok összehasonlították a hangyákkal szimbiózisban élő és a hangyák nélkül boldogulni próbáló N. bicalcaratákat, és arra jutottak, hogy a rovarok segítségét igénybe vevő növények sokkal tovább élnek, nagyobb leveleket növesztenek (ez valószínűleg azért van így, mert a zsizsikek nem tudják megdézsmálni őket), kancsóik pedig sokkal több prédát zártak magukba, mint hangyátlan társaiké. A levelek pigmentjeinek elemzése után az is kiderült, hogy az állatok nélkül sokkal kevesebb tápanyag is jut a növénynek.
„Ez az együttélés elképesztő megoldás a tápanyagszegény talajban élő növények számára” – nyilatkozta Laurence Gaume, a francia Montpellier 2 Egyetem ökológusa a LiveScience-nek. –„Ez megmagyarázhatja, hogy a Nepenthes bicalcarata miért ér el átlagosan ilyen hosszú élettartamot és miért nő akár 20 méteresre is, ami új rekord a nemzetségben.”
Forrás: Yahoo News
Főkép: Nitrogenseekers
Kapcsolódó cikkek:
Szuperkatonák a hangyabolyban
A hangyák okosabbak, mint egy ötödikes
Kókuszillatú hangyák
