A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére szeretné felvetetni a bajai Jánoska-eresztés hagyományát a helyi Hajómalom Egyesület, az ehhez szükséges pályázatot május 20-ig kell benyújtaniuk.
A Jánoska-eresztés több száz éves múltra tekint vissza. Baja Szentjános nevű városrészéből ered a hagyomány, az ott élő, javarészt vízi mesterségekkel foglalkozó emberek tisztelegtek így védőszentjük előtt.
A Jánoska-eresztést 1941-ig minden évben megtartották, aztán az 1980-as évek végén éledt újra a szokás, az utóbbi években már több ezren vettek részt az eseményen és a hozzá kapcsolódó programokon.
A Jánoska-eresztés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szentjánosi kápolnában található, csaknem két méter magas Nepomuki Szent János-szobrot leviszik a dunaparti Türr-emlékműhöz, ahol hajóra teszik. A szobrot szállító hajót lampionokkal, mécsesekkel kivilágított ladikok, motorcsónakok kísérik fel a Sugovicán a főtérhez, ahol ezután mulatság kezdődik.
Palik Vera, az egyesület elnöke kiemelte: azért döntöttek úgy, hogy megpályázzák a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére való felvételt, mert az egyesület célja a halászati hagyományok ápolása, a szokások felelevenítése, a Jánoska-eresztés pedig évszázados múlttal rendelkezik a bajai halászok, hajómalmosok között. Ha pályázatuk sikeres lesz, a Jánoska-eresztés hagyományát, ezzel együtt Baját még ismertebbé tehetik.
A pályázatot – amelyet jelentős civil összefogással készítenek el – május 20-ig kell benyújtaniuk a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságához. A kezdeményezést a bajai Türr István Múzeum és a Múzeumbarátok Köre Alapítvány is támogatja – jegyezte meg.
Az idei Jánoska-eresztést egyébként szombaton tartják Baján. Az esemény előtt számos családi programot tartanak a városban és a Duna-parton, a Türr István Múzeumban pedig információs napot tartanak a témában civil szervezetek és szakemberek, valamint az érdeklődők részvételével.
A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén jelenleg 11 elem található: a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége; a mohácsi busójárás; a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya; a kalocsai élő kulturális hagyományok (hímzés, pingálás, viselet, tánc); a mezőtúri fazekasság; a magyar solymászat; a halasi csipkevarrás; a matyó örökség továbbélése; a pünkösdi templomdíszítés Mendén; a tikverőzés Mohán és az Emmausz Bólyban.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek:
Lezárult a fertődi Esterházy-kastély felújításának első üteme
Megnyitotta kapuit a Villa Romana Baláca
Szürreális hotel Berlinben
