Meggyűrűzték, majd nevet is adtak azoknak a kerecsensólyom fiókáknak, amelyeknek mindennapjait március óta követhetik nyomon az érdeklődők az interneten.

A MAVIR munkatársai pénteken speciális védőruhában másztak fel a fiókákért a nagyfeszültség alatt álló távvezetéki oszlopra, a madarak leeresztése után kiderült azok neme és felkerültek a jelölő gyűrűk is.

Az immár Hajnal és a Samu nevű madarak április végén látták meg a napvilágot a szülőpár által birtokba vett műfészekben. A kerecsensólymok mindennapjait március óta követhetik nyomon az érdeklődők a MAVIR ^[1], valamint a LIFE+ projekt ^[2] honlapján és a közösségi oldalon.

A ragadozómadár-védelmi program keretében a MAVIR munkatársai és a természetvédelmi szakemberek együttesen telepítették a madarak számára kialakított műfészket egy úgynevezett “fenyő” típusú oszlopra, 25 méteres magasságba. A folyamatos megfigyeléshez több, köztük HD minőségű kép rögzítésére alkalmas kamerát szereltek fel. Átlagosan mintegy 500 fő figyeli a bekamerázott sólymok életét az internet segítségével 106 országból.

^[3]

A sólyom fészke

A kerecsensólyom globálisan veszélyeztetett faj, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint. Becsült világállománya legfeljebb tizenkétezer párra tehető, de a Kárpát-medencén kívül már évtizedek óta folyamatosan csökken a fészkelő párok száma. Magyarországon az intenzív védelmi munka 1980-ban kezdődött, amelynek köszönhetően az akkori mintegy harmincról mára kétszáz fölé emelkedett a párok száma.

A védelmi munka kiteljesedését jelentette az Európai Unió LIFE+ programja által támogatott – 2006-ban indult első, majd 2010-ben kezdődő második – kerecsensólyom-védelmi program. Utóbbi 2014-ig tart, a magyar szervezetek szlovák, román és bolgár partnerekkel működnek együtt a faj védelme érdekében.

^[4]

Az érdeklődők webkamerán követhetik nyomon a madarak életét

Napjainkban minden második Magyarországon található kerecsensólyom pár a MAVIR oszlopain fészkel. A  műfészkek kihelyezése nemcsak madárvédelmi célokat szolgál, hanem hozzájárul a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartásához is. A madarak saját fészeképítési tevékenységének ilyen befolyásolása segít kiküszöbölni azokat az ellátási problémákat, amelyek például a szél által a vezetékekre sodort fészkek miatt alakulhatnak ki.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:
Webkamera előtt születtek a bocsok ^[5]
A Tien-san egének urai ^[6]
Közép-Európa legritkább baglya újra honos Ausztriában ^[7]
Légy Te az év természetfotósa!  ^[8]