Száz éve halt meg Wilbur Wright, az első ember, aki – Orville testvére társaságában – a világon először emelkedett motoros repülőgéppel a levegőbe. Halálát nem légi baleset, tífusz okozta, 1912. május 30-án.
A Wright családban öt gyermek nevelkedett, Wilbur 1867. április 16-án született. Apjuk egy protestáns egyház püspöke volt, így Wilbur és nála négy évvel fiatalabb öccse, Orville is az elképzelhető legerényesebb életet élte: soha nem ittak, nem dohányoztak, boltjukban is mindig kifogástalan öltönyt viseltek. A középiskolát ugyan elvégezték, de diplomát egyikük sem szerzett. Orville csak végigbukdácsolt tanulmányain, Wilbur azonban a Yale egyetemre készült, de egy hokimeccs közben elvesztette első fogait, és a baleset után letett a továbbtanulásról.
A gyakorlatias testvérek előbb nyomdát, majd kerékpár-javító műhelyt nyitottak, így kihasználhatták műszaki érzéküket. Hobbijuk a biciklizés és a siklórepülés volt, így figyelemmel követték a siklóernyővel a levegőbe emelkedő német Otto Lilienthal pályafutását, aki 1896-ban egy baleset áldozata lett.
Maguk is kísérletezni kezdtek, de amerikai módon: akár Edison, a formális képzést invencióval és fáradhatatlan próbálkozással pótolták. A világon az elsők között építettek kis szélcsatornát, amelyben gépmodelleket, különböző szárnyalakokat teszteltek. 1900-ban az észak-karolinai Kitty Hawk városkába költöztek, ahol a világ és a versenytársak szemétől távol, de kiváló szélviszonyok között próbálhatták ki szerkezeteiket. Siklórepülőjük 1902 végén már kiválóan engedelmeskedett, és megdöntötte az addigi 200 méteres távolsági rekordot is.
1903-ra készült el a Wright Fyler, amelyet már motor és légcsavar hajtott. A kétfedelű, faszerkezetű és impregnált vászonnal bevont szárnyakat vékony oszlopokkal és merevítő huzalokkal szilárdították. A gép dülöngélő mozgását az alsó szárnysíkban igen kényelmetlen helyzetben, hason fekvő pilóta irányította, részben a szárnyak előtt elhelyezett vízszintes vezérsík, azaz a magassági kormány mozgatásával, részben testsúlyának áthelyezésével. Ezzel azonban nem csak a gép súlypontját változtatta meg, hanem egy kötélzet segítségével deformálta, “megcsavarta” a szárnyakat, ami lényegében azonos volt a mai csűrőlapos megoldással. Az általuk konstruált 12 lóerős, négyhengeres-négyütemű motor akkoriban lepkesúlyúnak számított, mert egy lóerőre alig három kilogramm tömeg esett, a szintén általuk tervezett két fa légcsavart biciklilánc hajtotta.
A Flyer először 1903. december 17-én, 10 óra 35 perckor emelkedett a levegőbe a Kitty Hawk melletti Kill Devil Hillsnél. Aznap mindketten kétszer rajtoltak el: az első repülést Orville hajtotta végre, az utolsót Wilbur – de ez volt az első alkalom, amikor valóban irányítani tudták a gépet. Az emberiség történetében új fejezetet nyitó eseménynek alig öt szemtanúja volt és a sajtó teljes közönye övezte. Még 1905-ben is csak azért említette a tekintélyes Scientific American, hogy kacsának nevezhesse, és feltette a kérdést: Csalók vagy repülők? A New York Herald azt írta: “A Wright testvérek repültek, vagy nem repültek; van gépük vagy nincs gépük; repülnek vagy hazudnak. Repülni nehéz, azt állítani, hogy repültünk, könnyű.” Holott ekkor a Wright-testvérek a megrongálódott Flyer utódán (amely ma a washingtoni repülési-űrkutatási múzeumban látható) már több mint félórát maradtak a levegőben és 40 kilométert tudtak megtenni.
A feltalálók 1906-ban (immár szabadalom birtokában) léptek a nyilvánosság elé. Hamar hírességgé váltak, főként azután, hogy távolsági és magassági rekordokat állítottak fel, légi bukfenccel ejtették ámulatba a közönséget, Wilbur, aki már két órát is egyfolytában a lebegőben tartózkodott, még utasokat is vitt sétarepülésre. Találmányuk eladása azonban nehezebbnek bizonyult, mint kifejlesztése, a csűrőlapok miatt jogi vitába keveredtek. A jogi hercehurca végül győzelmükkel ért véget, de nimbuszukból sokat vesztettek.
A testvérek egyike sem nősült meg, Wilbur tréfásan azt mondogatta, nincs ideje feleségre és repülésre is. Őt 1912. május 30-án. alig 45 évesen vitte el a tífusz. Orville szerencsésebb volt: megélte, hogy szobrot állítsanak neki, mielőtt 1948. január 30-án elhunyt.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek:
Hetven éve etűnt brit vadászgépre bukkantak a Szaharában
Az Armstrong-vonalon túlról ugrott Baumgartner
Repülő orrszarvúk
