A félelem megváltoztatja a sáskák testösszetételét – derítették ki amerikai kutatók. A Yale Egyetem kutatói vöröslábú sáskákat vizsgáltak.

A Yale Egyetem kutatói Észak-Amerikában honos vöröslábú sáskákat (Melanoplus femurrubrum) neveltek fel ragadozó dajkapókok társaságában, illetve azok nélkül, majd elemezték az elpusztult állatok összetételét. A félelemben élő sáskákban magasabb szén-nitrogén arányt tapasztaltak, mint a feltételezhetően stresszmentes környezetben, pókok nélkül felnövő állatokban.

Ennek legfőbb oka az, hogy az előbbieknek a félelem által felfokozott anyagcsere révén több nitrogéntartalmú fehérjét kellett elégetniük, hogy energiát nyújtó glükózt állíthassanak elő. A rettegésben élő sáskák tetemében kimutatott alacsonyabb nitrogéntartalom nem befolyásolta lebomlásuk sebességét, de jócskán lelassította a későbbiekben a talajhoz kevert levelek elporladását – számoltak be meglepő eredményeikről a kutatók a Science ^[1]című folyóirat internetes kiadásában.

^[2]

Vöröslábú sáska (Fotó: David M. Stone)

Ez a lassulás feltehetően abból ered, hogy a talajlakó mikrobák és gombák alacsonyabb hatékonysággal bontják le a szerves anyagot, ha kevesebb nitrogénhez jutnak hozzá.

Mivel a félelem által kiváltott anyagcsere-változás valószínűsíthetően minden zsákmányállatra jellemző, a most szerzett ismeretek arra világítanak rá, hogy az állatok – mind a ragadozók, mind a zsákmányállatok – eddig ismeretlen módon befolyásolják a tápanyagok körforgását az ökoszisztémákban.

Forrás: MTI
Főkép: Deography ^[3]

Kapcsolódó cikkek:
Orchidea manó ^[4]
Miért pusztultak ki az óriásrovarok? ^[5]
Mi történik a rovarokkal az esőben? ^[6]
A húsevő növények és a hangyák szerelme  ^[7]